Kutatók kongatják a vészharangot a Balaton-part bolygatása miatt

Nem csitulnak az indulatok a Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatban, ami a klímaváltozás hatásai mellett, további kihívások elé állítja a környezetvédelmi, ökológiai szakembereket és minden természetért aggódó és tenni akaró civilt. Most a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén ismertették a kutatók a legfőbb problémákat.

A Balaton környezeti terhelésével, a természet, a parti területek bolygatásával kapcsolatban egyre gyakrabban szólalnak fel környezetvédelmi szakemberek, civil szervezetek, helyi lakóközösségek. A közelmúltban Balatonfüredre vonultak ki tüntetni helyi lakosok, mert arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy ideje lenne megállítani az átgondolatlan beépítéseket és kikérni a helyiek véleményét is a nagyobb horderejű beruházásokról.

A beépítésekkel kapcsolatban az utóbbi évek egyik legnagyobb visszhangot keltő tiltakozása pedig egy fonyódi építkezés miatt robbant ki, ahol egy eddig érintetlen partszakaszt építenek be, ahová egy 99 lakásos luxuslakóparkot húznak fel. Ráadásul egy védett vízgyűjtő terület környékén.

A napokban a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén is ezzel a témával vezették fel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei a parti menti élőhelyekre leselkedő veszélyes folyamatokat.

A kutatók is aggódnak a fonyódi lakópark építése miatt

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója, Dr. Vasas Gábor a korábban szabadstrandként használt fonyódi területen, a Pogányvölgyi-víz torkolatánál jelenleg megkezdett 99 lakásos, négyszintes társasház építésével kapcsolatban egy kivetítőn bemutatta be a helyszínt.

Az esetről mi is beszámoltunk, és megírtuk azt is, hogy a kutatóintézet állást is foglalt az ügyben, ellenezve az építkezést, és egy beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. 

„A jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát. A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele. A parti öv nem egy passzív háttér vagy tetszőlegesen átalakítható ingatlansáv, hanem a Balatont életben tartó kulcsfontosságú rendszere” –írták szakvéleményükben.

A kutatóintézet azt írja a Pogányvölgyi-vízről – más néven Keleti-Bozót-csatorna –, hogy Fonyód és Fonyódliget között torkollik a Balatonba. Mintegy 42 km hosszú vízfolyás, és a Balaton egyik jelentős déli befolyója. A vízügyi nyilvántartásban fonyódi mérőállomással is szerepel, a vízgyűjtő-gazdálkodási dokumentumok pedig külön víztestként kezelik a torkolati és középső szakaszát.

Szakvéleményükben kiemelik, hogy indokolt a torkolat környékét minél kevésbé bolygatni, mivel egy természetközeli parti és vizes élőhely egyszerre több funkciót lát el: élőhely, ökológiai folyosó, vízvisszatartó terület és vízminőség-védelmi puffer. Ha egy ilyen területet feltöltenek, leburkolnak, intenzíven beépítenek, a növényzetet eltávolítják vagy a medret erősen mesterségessé teszik, ezekből a funkciókból több is gyengülhet.

A természetközeli torkolati terület emellett biológiai szűrőként és átmeneti élőhelyként is jelentős. A nádas, sásos, mocsaras és nedves réti vegetáció számos vízi és vízhez kötődő állat számára biztosíthat táplálkozó-, búvó- vagy szaporodóhelyet.

A Balatonhír beszámolójában azt írta, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén a professzor kifejtette, hogy már drasztikus nyomai vannak a klímaváltozás közvetlen hatásainak a Balatonon, így különösen fontos lenne megőrizni, ami még van, hiszen a természet, ha hagyjuk, képes a megújulásra.

„A tónak és a part menti természetes élőhelyeknek (nádasok, berekterületek, befolyók) térre van szükségük az öntisztuláshoz. Ha a beruházásokkal elvágjuk a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, a Balaton jövőjét veszélyeztetjük” – hangsúlyozta a kutató hozzátéve, hogy a fejlesztések helyett alkalmazkodásra van most szükség.

Az emberi beavatkozás közben a klímaváltozás is berúgta az ajtót

Az ülésen Dr. Vasas Gábor kitért arra is, hogy idén nyáron milyen hatásait lehetett érezni a klímaváltozásnak a tónál. A kialakult extrém hőkupola (hőhullám) hatásaként a Balaton vízhőmérséklete még 3–5 méteres mélységben is elérte a közel 30 °C-ot, ami korábban teljesen ismeretlen jelenség volt. 

„Ez elindított egy eddig szintén nem tapasztalt turbulens változást a tóban: a korábban alga- és transzparensmentes víz másfél hét alatt teljesen megváltozott. A melegedés hatására az algásodás már nemcsak a nyugati medencére korlátozódott, hanem a tó jelentős részén megjelent” – tette hozzá.

Szó esett az árvaszúnyog-rajzásról is, ami bosszantó lehet a nyaralók számára, ugyanakkor fontos ökológiai haszna van. És a klímaváltozás mellett bizony a part menti beépítettség is felelős a rovarok nagyszámú megjelenéséért.

„Az óriási mennyiségű árvaszúnyog-rajzás – ami nem tévesztendő össze a csípőszúnyogokkal – zavarta a turizmust, de a tó számára létfontosságúnak mondható. A szúnyoglárvák a tó üledékében lévő szerves anyagokat fogyasztják. Amikor kirepülnek, több tízezer tonnányi szerves anyagot és tápanyagot vonnak ki és visznek el a tó ökológiai rendszeréből. Emellett a halállomány legfőbb táplálékbázisát jelentik” – mondta az főigazgató megjegyezve azt is, hogy árvaszúnyog-rajzás korábban is létezett, de most azért kellemetlenebb a hatása, mert a klímaváltozás miatt felerősödtek a naplemente utáni, észak-északnyugati száraz légáramlatok. Ezek a szelek a kirepülő árvaszúnyog-tömeget pont a part menti (főleg dél, dél-keleti) 500–1000 méteres sávba fújják be, ahol a fények még inkább odavonzzák őket. A parttól 2 kilométerre a lakosság már semmit nem érzékel ebből.

A Balatonhír Dr. Vasas Gábor szavait idézve azt írta, hogy száz évvel ezelőtt a Balaton vízszintje természetes módon akár 1 métert is ingadozott, amit a természetközeli partvonal és a társadalom is gond nélkül tolerált.

„A mai, merev, kikövezett és beépített partfalak mellett a társadalom már tízcentiméteres vízszintcsökkenéseknél is „pánikol” – mutatott rá a professzor leszögezve azt is, hogy a klímamodellek szerint a következő 10–30 évben a Balaton vízszintje a külső vagy belső vízpótlási kísérletek ellenére is drasztikusan mozogni fog.