Országokon átívelő hálózatban tüntethették el a lélegeztetőgép-biznisz milliárdjait

A több mint 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésekben részt vevő OTT-One Nyrt. köré szerveződött bűnszervezet milliárdokat moshatott tisztára, fiktív számlákkal pedig több mint 660 millió forint áfát kerülhetett el, a pénzek egy része pedig az Egyesült Arab Emírségekbe került.

Orbán Viktor 2020 elején, mint elmondta, „fürkészeket és portyázókat” küldött ki a világ minden részére, hogy beszerezzenek eszközöket a világjárvány elleni védekezéshez. Az egyik ilyen vállalkozás, az OTT-One Nyrt. körül most olyan bűnszervezet ügyében nyomoznak, amely több milliárd forintnyi hasznot moshatott tisztára, és 660 millió forintot meghaladó adóhiányt okozhatott – írja a 24.hu.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye alapján a hatóságok egy több mint hat éve működő céghálózatot tárnak fel. A gyanú szerint a társaságok fiktív számlákkal fedték el a pénzmozgásokat, a megszerzett haszon egy részét pedig az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalkozásnak utalták, másik részét Magyarországon készpénzben vették fel.

Az ügyben az OTT-One korábbi vezetője, Májer Bálint ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, Májer jelenleg Balin tartózkodik, ahonnan levélben jelezte a magyar hatóságoknak, hogy megkezdte a hazatérés előkészületeit. Kósa Gábor, az OTT-One korábbi stratégiai partnerének, az iSRV Zrt.-nek a tulajdonos-vezérigazgatója szintén körözés alatt áll.

Az OTT-One a lélegeztetőgép-beszerzés előtt elsősorban informatikai tevékenységet végzett, egészségügyi eszközök beszerzésével egyáltalán nem foglalkozott, ennek ellenére 2020 tavaszán jelentős állami megrendelésekhez jutott. 2020. március 26-án 500 kínai lélegeztetőgép beszerzésére szerződött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, 4,7 milliárd forintos előleggel. Később az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal is megállapodott több száz lélegeztetőgép és több millió maszk szállításáról, 7,7 milliárd forintos előrefizetés mellett.

A kormányváltás után elkezdett átvilágítások súlyos problémákat tártak fel ezen a területen is: számos készülék túlárazott volt, nem felelt meg a szükséges követelményeknek, és jelentős részük soha nem került kórházakba. Az átvilágítások nyomán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt is feljelentés született. A külügyi tárca szerint a kár százmilliárdos nagyságrendű lehet.

A szálak Lengyelországik is elérnek

A vállalat korábbi jelentősebb tulajdonosai között szerepelt Tűzkő Nándor, akit a sajtó az Orbán család szülész-nőgyógyászaként emlegetett, valamint az iSRV Zrt. Az iSRV-n keresztül lengyel üzleti kapcsolatokhoz is el lehet jutni, a társaság tulajdonosi hátterében megjelent az Industrial Artificial Intelligence Kft., amely a lengyel Polaris IT Group SA-hoz kötődött. Ráadásul az iSRV 2025 novembere óta felszámolás alatt áll.

A Magyar Nemzeti Bank 2020 augusztusától vizsgálta az OTT-One-t, majd feljelentést tett csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával. A vállalat könyvvizsgálója szintén aggályokat jelzett, ellentmondásos bizonylatokat talált, és nem vállalta a 2020-as mérleg hitelesítését, majd a jegybank 2021 áprilisában felfüggesztette a részvények kereskedését.

Előre fizetett az állam, a kockázatok mégis a megrendelőre hárultak

A 24.hu birtokába került szerződések további részleteket mutatnak az OTT-One és az állam közötti ügyletekről. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a lap szerint bruttó 27,5 millió eurót fizetett ki előre a vállalatnak, de nem kötött ki bankgaranciát vagy más teljesítési biztosítékot.

A megállapodás alapján az OTT-One feladata az volt, hogy a készülékeket a megadott határidőig egy kínai repülőtérre szállítsa. A légi fuvarozás, a vámkezelés és más hatósági díjak költségei azonban nem tartoztak bele a vételárba, így a szállítás további kockázatainak jelentős részét a megrendelő viselte.

A lap egy jelentős árkülönbségre is felhívta a figyelmet: az OTT-One azonos típusú, Eternity SH300 lélegeztetőgépeket szállított a külügyi tárcának és az egészségügyi ellátóközpontnak, ám az egyik szerződésben nettó 9 millió, a másikban 15 millió forintos darabár szerepelt. 

Az ügyben jelenleg két eljárás is folyik. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás gyanúját vizsgálja, míg a Nemzeti Nyomozó Iroda a beszerzésekkel összefüggő hűtlen kezelés, a túlárazás és a berendezések alkalmazhatóságának kérdését vizsgálja.