Nagyot fordult a világ a kormányváltás óta: a TI a Magyar Nemzet "igeforrásává" vált

Ismét a Transparency Internationalre hivatkozik a Fidesz egyik legfőbb szócsöve, a Magyar Nemzet. Hatalmas fordulat ez ahhoz képest, hogy a NER idejében a Szuverenitásvédelmi Hivatal vadászott rájuk.

A fideszes pártlap még az október 23-i megemlékezéseket megelőzően nevezte rendkívül aggályosnak Magyar Péter kormányfő azon felvetését, miszerint a magyar kis- és nagyvállalatok, valamint a Magyarországon működő nemzetközi cégek járuljanak hozzá az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezésekhez.

A Magyar Nemzet idézi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD összeférhetetlenségi irányelvében foglaltakat, miszerint problémás, ha egy vállalat úgy támogat egy állami ügyet, hogy közben ugyanattól az államtól közbeszerzéseket, megrendeléseket, engedélyeket, támogatásokat vagy más kedvező döntéseket remél.

Ugyanitt idézik a Transparency International globális korrupcióellenes útmutatóját, amely szerint az ilyen helyzeteket kerülni kell, de legalábbis a lehető legszigorúbb módon, jogszabályokkal kellene körülbástyázni. 

Ez annak fényében meglehetősen bizarr, hogy a NER bő másfél évtizedes fennállása idején számos alkalommal indított a kormány és holdudvara támadást a hozzá kritikusan viszonyuló szereplőkkel, így a független civil szervezetekkel szemben is. Bár 2025-ben az egyéni indítványként benyújtott „átláthatósági törvénycsomag” megbukott, de így is számos úton-módon támadta a kormánypárt a vélt ellenségeit.

Ennek szellemében működött a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amely - az Átlátszó mellett - a TI Magyarországgal szemben indított „egyedi, átfogó jellegű” vizsgálatot. 

Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök még ellenzéki képviselőként 2008 szeptemberében a TI berlini Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index - CPI) akkori eredményeire hivatkozva interpellálta a szocialista-szabaddemokrata kormányt a Magyarországon már akkor is nagyon súlyos korrupciós problémák miatt. 

Apró szépséghiba, hogy Magyarország lecsúszása a CPI-rangsorban a NER időszakában tovább folytatódott, és 2025-ben már a 4. éve foglalta el az Európai Unió tagállamait tekintve (abban az évben Bulgáriával holtversenyben) az utolsó pozíciót. Mindezek fényében igencsak meglepő, hogy a politikai környezet megváltozásával ilyen fordulat következett be az egykor szebb napokat látott napilapnál, ami hetilappá vedlett.