Schiffer Andrásék koncepciós pereket vízionálnak - a Vidéki prókátor helyrerakta őket

"Szivárványkoalíció" alakult a jogállami büntető igazságszolgáltatás védelmében. A nyílt levelet a szélsőbaloldaltól a széljobboldalig terjedően írták alá jogászok. A Vidéki prókátortól ellenproklamáció érkezett. 

A szöveg, ami Schiffer András Facebook-oldalán jelent meg, preambulummal indul, mint az alaptörvény. A bevezetőben az olvasható, hogy az aláírók szerint az 1989-es rendszerváltás világos határvonalat húzott a jogállam és a rendőrállam közé azzal, hogy az egyén szabadságát garantálta a hatalom szabadságával szemben, de a 37 éves vívmány a Tisza-párt hatalomra kerülése után veszélybe került. 

Mind a 10 pont az elszámoltatás, igazságtétel során alkalmazott rendőri, ügyészi, illetve bírói gyakorlatot kifogásolja. Az aláírók szerint az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat. 

„Az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljárás követelményét sérti az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja" – írják.  

Az is írják, hogy 

„egy jogállamban a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosításveszély vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni. Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét”.

Meg azt is, hogy 

„egy jogállamban a letartóztatás (a legsúlyosabb kényszerintézkedés - a szerk.) nem előrehozott büntetés, hanem a terhelt személyi szabadságának szükséges és arányos elvonása a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának érdekében. Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét”.

A 10. pontban - új ÁVH és önkény emlegetése nélkül - eljutnak a Fidesz által hangoztatott narratíváig. 

"Egy jogállamban a büntetőeljárásnak kizárólag az objektív igazság feltárása lehet a célja és nem pedig egy politikai koncepció igazolása." 

Az aláírók között megtalálható az 1989-es rendszerváltás több meghatározó személye, köztük Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Kónya Imre, a Független Jogász Fórum alapítója, Stumpf István, a Bibó-kollégium egykori vezető tanára, későbbi miniszter és alkotmánybíró, továbbá Fodor Gábor, a Fidesz egyik alapítója. 

A proklamációhoz csatlakozott Navracsics Tibor, ifj. Lomnici Zoltán, Tóth Máté, a Mi Hazánk alelnöke, Bodolai László, az Index egyik jogásza, Koltay András, a médiahatóság nemrégiben leváltott elnöke és az MSZP-ből a NER-be „gravitált” Szili Katalin is. 

A 444 a nyílt levélben megfogalmazottakkal összefüggésben arra hívja fel a figyelmet, hogy a bilincs jóval enyhébb súlyú, akár pótmagánvádas becsületsértési ügyben is villanhat a jelenlegi hazai gyakorlat szerint. 

Kilenc további pontban reagált a Vidéki Prókátor 

Fülöp Botond a közösségi oldalán kipótolta Schifferék nyílt levelét az alábbiakkal: 

1. A törvény előtt mindenki egyenlő, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

2. A rendőrség – az elkövető személyétől függetlenül – üldözi a bűnt.
3. Az adóhatóság – az elkövető személyétől függetlenül – üldözi a bűnt.
4. Az ügyészség – az elkövető személyétől függetlenül – üldözi a bűnt.
5. Nem nevezünk ki legfőbb ügyésznek politikust.
6. Főbírónak bírót nevezünk ki, nem pedig - jogászkodás által - politikailag megbízható ügyészt.
7. Nem nevezzük ki az OBH elnökének a kormánypárt vezető politikusának a feleségét.
8. Ha egy bírósági vezető egy bíró „kicsinálásában” való közreműködésről tárgyal a végrehajtói kar elnökével, akkor a következő napon parabola alakú röppályán repül a bíróságról, akkor is, ha történetesen egy államtitkár sógora.
9. A köztársasági elnök nem ad kegyelmet politikai és haveri alapon sem korrupt politikusnak, sem pedofilsegítőnek.

Az elmúlt 16 évben „kussolni méltóztattak”

Fülöp Botond szerint Schifferék nyilatkozatának „aláírói a jogállami büntető igazságszolgáltatás szempontjából alapvető fontosságú fenti pontok kapcsán a maffiaállam regnálása idején kussolni méltóztattak, és a magyar bíróságok kényszerintézkedésekkel kapcsolatos – valóban vitatható – gyakorlata is csak akkor érte el az ingerküszöbüket, amikor orbánista politikusok lettek annak érintettjei”.

A Vidéki Prókátor megjegyzi, hogy az elszámoltatás során több cégvezető ellen kellett nemzetközi elfogatóparancsot kiadni, mert kivonták magukat az eljárás alól. „Semmi biztosíték nincs arra vonatkozóan, hogy a most letartóztatásban lévő gyanúsítottak nem ugyanígy cselekedtek volna-e szabadlábon hagyásuk esetén” – írja a posztjában, hozzátéve, hogy a magyaroknak az Orbán-rendszer után vissza kell kapniuk a hitet abban, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.