Több ponton is átírta a Tisza-kormány a vagyonadó tervezetét, egyeseknek magasabb lehet az adójuk

Tizenhat fontosabb ponton módosult a vagyonadóról szóló törvényjavaslat az október elején társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest. Egyes módosítások könnyítést jelentenek az adózóknak, például levonhatóvá válnak bizonyos, külföldi ingatlanokhoz kapcsolódó tartozások, és egyszerűbb cégértékelés is választható. Más változások viszont szigorítanak: össze kell számítani a közeli hozzátartozók részesedését a kisebbségi kedvezménynél, a negatív saját tőke pedig nem csökkentheti a számított cégértéket. A külföldi vagyon miatt alkalmazható adócsökkentés új szabályai egyes esetekben magasabb magyar adófizetési kötelezettséget eredményezhetnek.

A Tisza-kormány kedd este több fontos adózási és pénzügyi törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. A vagyonadóról szóló tervezet október 27-én közzétett változata több lényeges ponton eltér az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegtől.

Az egyik fontos változás, hogy a külföldi ingatlantulajdonhoz kapcsolódó tartozások bizonyos feltételekkel levonhatók lesznek az adóztatásnál figyelembe vett értékből. Emellett a legfeljebb 100 millió forintos saját tőkéjű vállalkozásoknál egyszerűbb értékelési módszert is választhatnak az adózók.

A módosítások ugyanakkor több ponton szigorítanak. A kisebbségi részesedésekhez kapcsolódó kedvezmény megállapításakor össze kell számítani a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát, a negatív saját tőkét pedig nullának kell tekinteni. Ez utóbbi egyes vállalkozásoknál magasabb adózási értéket eredményezhet.

A külföldi ingatlanoknál levonhatók lesznek bizonyos tartozások

A külföldi ingatlantulajdonhoz kapcsolódó szabályok egyik legfontosabb korrekciója, hogy a társaság részesedésének értékelésekor már figyelembe vehetők az ingatlan megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozások. Az így csökkentett értéket a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

A módosítás a korábbi tervezet egyik problémáját kezeli, amely a kapcsolódó tartozások levonása nélkül határozta meg az ingatlanok számított értékét.

Egyszerűsödhet a kisebb vállalkozások értékelése is. Ha egy cég saját tőkéje az utolsó lezárt beszámoló alapján nem haladja meg a 100 millió forintot, az adózó választhatja, hogy a társasági részesedés értékét a saját tőke tulajdoni hányaddal arányos része alapján állapítja meg. Ez különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet kedvező, amelyek nyereségesek, de viszonylag alacsony saját tőkével rendelkeznek.

Új szabály vonatkozik arra az esetre is, ha az adózó önhibáján kívül nem jut hozzá a cégérték meghatározásához szükséges információkhoz. Ha emiatt sem a törvényi képlet, sem a megfelelő független cégértékelés nem alkalmazható, a részesedés bekerülési, illetve szerzési értékéből kell kiindulni.

A holdingcégek meghatározása szintén változik. A módosított szabályozás nemcsak a társasági részesedéseket veszi figyelembe a 90 százalékos eszközarány megállapításakor, hanem többek között az értékpapírokat, a pénzeszközöket és a tulajdonolt cégekkel szembeni követeléseket is. Emellett feltétel lesz, hogy a társaság elsődleges célja más cégek részesedéseinek birtoklása és az azokon keresztüli irányítás legyen.

Szigorítanak a kisebbségi kedvezménynél

A módosított tervezet szerint a kisebbségi részesedések értékelési kedvezményénél össze kell számítani a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát.

Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény megállapításakor nem lehet minden esetben külön-külön vizsgálni a családtagok részesedését. Ha például két házastárs egyaránt 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy társaságban, a részesedésük együttesen 60 százalékot tesz ki, így nem tekinthetők egymástól független kisebbségi tulajdonosoknak a kedvezmény szempontjából.

A szabály a kedvezmény alkalmazásának feltételeit szigorítja, de nem jelenti a házastársak teljes vagyonának vagy az egymilliárd forintos értékhatárnak az általános összevonását. Az élettársakra sem terjed ki automatikusan az összeszámítás, mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak.

A cégértékelésnél további szigorítás, hogy a negatív saját tőkét nullának kell tekinteni. Ez megakadályozza, hogy a negatív saját tőke csökkentse a pozitív hozamértékből számított cégértéket.

A törvényjavaslat emellett pontosítja a kiválással létrejövő társaságok és a konszolidált beszámolót készítő vállalatcsoportok értékelését. Ezeknél a számításnak jobban tükröznie kell, hogy melyik társasághoz tartozik a vagyon és az eredmény.

A NAV ingatlanértékelési modelljét használók nagyobb védelmet kaphatnak

A módosítások az ingatlanok értékbecslésére vonatkozó szabályokat is érintik. Ha az adózó a NAV ingatlanértékelési modelljét használja, és valós adatokat ad meg, az adóhatóság csak akkor állapíthat meg ettől eltérő értéket és az ebből eredő adóhiányt, ha bizonyítja, hogy az adózó nem a valós ingatlanparamétereket közölte.

A szabály így nagyobb védelmet nyújthat azoknak, akik a NAV által biztosított modellre támaszkodnak, és a szükséges adatokat megfelelően adják meg.

Az ingatlanértékelési modell fogalma az üdülőkkel és a telkekkel is bővül, bár ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden ilyen ingatlanra ténylegesen rendelkezésre áll majd modellérték.

A szakértői értékelések ellenőrzését ugyanakkor szigorítják. Ha egy ingatlanértékelő a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket állapít meg, és ezzel szakmai vagy törvényi szabályt sért, a NAV 100 ezer forintos bírságot szabhat ki rá. Ha 365 napon belül legalább három ilyen bírság véglegessé válik, az értékelőt törölhetik a nyilvántartásból.

A szabályozás a külföldön korábban megszerzett ingatlanok értékelését is pontosítja. A vételár vagy a szerzéskori hatósági érték visszamenőleges indexálására külön számítási módszert vezetnek be, amely az értéknövelő beruházásokat is figyelembe veszi.

Egyes esetekben magasabb lehet a külföldi vagyon után fizetendő magyar adó

A módosítások közül az egyik legjelentősebb a külföldön adóztatható vagyon miatt alkalmazható magyar adócsökkentés új számítási módja. Ez azokban az esetekben fontos, amikor a nemzetközi adóegyezmény lehetővé teszi, hogy a külföldi vagyont ne adóztassák meg Magyarországon, de annak értékét figyelembe vegyék a többi vagyonra jutó adó meghatározásakor.

Az új szabály szerint a külföldi vagyonhoz kapcsolódó tartozásokat és az egymilliárd forintos adóalap-küszöböt is figyelembe kell venni a levonható adó kiszámításakor. Emiatt a külföldi vagyon után elméletileg számított adó összege alacsonyabb lehet, mint a korábbi tervezet alapján, így kisebb összeg vonható le a teljes vagyonra kiszámított adóból.

A törvényjavaslat indokolásában szereplő példa szerint ha valakinek 3 milliárd forint belföldi és 2 milliárd forint, Magyarországon mentesítendő külföldi vagyona van, az összesített 5 milliárd forintból az egymilliárdos értékhatár levonása után 4 milliárd forint adóalap keletkezik. Erre 40 millió forint adó jutna. A külföldi vagyonra jutó, levonható adó az új számítás alapján 10 millió forint, így a magyarországi fizetési kötelezettség 30 millió forint lenne.

A korábbi tervezet alapján ugyanerre a példára 20 millió forintos magyar adó adódott volna. A módosítás tehát ebben az esetben 10 millió forinttal növelné a fizetendő adót. A tényleges összeg természetesen az adott vagyon összetételétől, a kapcsolódó tartozásoktól és az alkalmazható adócsökkentő tételektől is függ.

Több adminisztratív könnyítés is érkezik

A tervezet egyes vállalkozások adminisztratív terheit is mérsékelné. A rejtett tartalékok meghatározásakor nem kellene könyvvizsgálói felülvizsgálatot végezni, ha az érintett eszközök piaci értékeként a törvény szerinti számított értéket használják.

Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű belföldi társaságok tájékoztatási kötelezettsége is változik: a kapcsolódó adatszolgáltatás csak akkor válna kötelezővé, ha azt legalább egy tulajdonos kéri.

A módosítások az adószámos magánszemélyek önálló tevékenységét is külön nevesítik, és pontosítják a kiskorúak vagyonához kapcsolódó tartozások, valamint az öröklési ügyek kezelését. A korábban vásárolt külföldi ingatlanok értékelésére szintén részletesebb szabályok vonatkoznának.

A részvényekre vonatkozó átmeneti értékelési lehetőség ugyanakkor kikerült a javaslatból. A kötvényekhez hasonló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó átmeneti választási lehetőség megmarad.

Az egymilliárdos értékhatár és az adókulcsok nem változtak

A módosítások ellenére a vagyonadó legfontosabb alapelvei változatlanok maradtak. A tervezet szerint főszabály alapján az adóköteles vagyon igazolt tartozásokkal csökkentett értékének egymilliárd forint feletti része képezné az adóalapot.
Az adókulcs az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalék lenne. Az egymilliárd forintos levonás tehát továbbra is az adóalap meghatározásának része.

A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a világvagyonból indulna ki az adóztatás, vagyis a magyarországi és külföldi vagyont egyaránt figyelembe kellene venni a nemzetközi egyezményekből következő korlátozások mellett. A külföldi illetőségűek meghatározott magyarországi ingatlanai, az ezekhez kapcsolódó jogai és egyes társasági részesedései szintén adókötelesek maradnának.

Nem vezetnének be általános mentességet az állampapírokra, a tartós befektetési számlákra és a nyugdíjbiztosításokra sem. A személyes használati tárgyak és a lakásberendezés főszabály szerinti mentessége ugyanakkor megmaradna, bizonyos értékhatárok felett azonban egyes műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek és járművek külön elbírálás alá esnének.

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget főszabály szerint a 2026. december 31-i vagyonállapot alapján kellene megállapítani. Az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne.

A szabályok egyelőre törvényjavaslatban szerepelnek, ezért a végleges adókötelezettségeket az Országgyűlés által elfogadott szöveg határozza majd meg.

Fotó:Kontroll