Vagyonadó: a többség tapsol, számos cég viszont leépítésektől tart

A GKI új felméréséből meglepő különbség rajzolódik ki: az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatását nagyobb arányban támogatják a magasabb jövedelmű háztartásokban élők, mint a legkevesebb pénzből gazdálkodók. Míg a havi 300 ezer forint alatti háztartási jövedelműek 79 százaléka támogatja a vagyonadót, az 500 ezer és egymillió forint közötti jövedelműeknél már 91 százalék az arány. A kutatóintézet a vállalkozásokat is megkérdezte: többségük nem vár változást a működésében, egy részük viszont beruházások visszafogásával és elbocsátásokkal számol.

A lakossági válaszok, igények mellett a vállalkozások véleményét is vizsgálta a GKI Gazdaságkutató: a megkérdezett 650 cég 51 százaléka szerint a vagyonadó nem befolyásolná a működését, 31 százalékuk bizonytalan és mindössze 18 százalékuk számít arra, hogy az új adóteher miatt változtatnia kell a gazdálkodásán. A nagyobb vállalkozások valamivel borúlátóbbak: az 50 fő feletti cégeknél ez az arány 24 százalék, a tíz fő alattiaknál viszont csak 16 százalék.

A jelentősebb következményekre számító vállalkozások 44 százaléka visszafogná a beruházásait, 39 százalékuk pedig elbocsátásokat helyezett kilátásba. Ez a teljes vállalati mintának mindössze 8, illetve 7 százaléka. A GKI közlése szerint a válaszok egyelőre szándékokat tükröznek, nem biztos gazdasági következményeket.

A lakossági oldalon már azért jóval egyértelműbb a kép. A friss kutatás szerint az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásával a magyarok 59 százaléka teljes mértékben, további 26 százaléka inkább egyetért. Az ellenzők aránya 15 százalék, közülük 6 százalék utasítja el teljesen az elképzelést. Fontos tudni, hogy a kutatóintézet az adatokat szeptemberben ezer ember megkérdezésével, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérésben gyűjtötte össze, még az októberben bemutatott részletes törvénytervezet előtt. Az intézet becslése szerint az egymilliárdos értékhatár a felnőttek mindössze 0,2 százalékát érintheti közvetlenül.

A támogatottság minden vizsgált társadalmi csoportban többségi, de az idősebbek és a magasabb végzettségűek körében erősebb. A 18–29 évesek 75, a 60 év felettiek 89 százaléka támogatja az adót, az érettségizettek és diplomások körében ugyancsak 89 százalék az arány, szemben a legfeljebb szakmunkás végzettségűek 78 százalékával. A tanulók, munkanélküliek, gyermekgondozási ellátásban részesülők és háztartásbeliek alkotta csoportban 72 százalékos támogatottságot mértek. Mihályi Máté, a GKI elemzője szerint a jövedelmi különbségek „ellentmondanak annak a gyakori feltevésnek, hogy a vagyonadó elsősorban az alacsonyabb jövedelműek követelése”.

A kormány október elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadó tervezetét. A javaslat szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után évente egy százalékot, 100 milliárd forint felett pedig az ezt meghaladó részre másfél százalékot kellene fizetni. Az adóalapba az ingatlanok, a befektetések és a céges részesedések mellett bizonyos ingóságok, valamint a külföldön tartott és vagyonkezelőknek átadott vagyonelemek is beleszámítanának, az igazolt tartozásokat viszont le lehetne vonni. Korábban mi is beszámoltunk a kormányfő bejelentéséről és az új adó szabályairól, amelyektől a Pénzügyminisztérium évente mintegy 200 milliárd forintos bevételt vár.

Bár a vagyonadót magánszemélyek fizetnék, a cégtulajdonosok vállalkozásokban lévő részesedése is növelheti az adóköteles vagyonukat. Nemrég a KPMG szakértői arra figyelmeztettek, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai akkor is jelentős adóteherrel szembesülhetnek, ha vagyonuk nagy része a cégükben áll, és nincs ennek megfelelő szabadon felhasználható pénzük. A PwC szakértői pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalkozások és ingatlanok értékének meghatározása komoly nehézségeket okozhat, különösen a tőzsdén nem jegyzett cégeknél.

A törvénytervezet társadalmi egyeztetése október 14-én lezárult, a Pénzügyminisztérium pedig hétfőn közölte, hogy megkezdte a beérkezett javaslatok értékelését. A tervek szerint az új adó 2026. december 15-én lépne hatályba, az első bevallást és befizetést pedig 2027. augusztus 31-ig kellene teljesíteni.

Nyitóképünk fotóillusztráció.