Az EU kivár a mesterséges intelligencia szabályozásával az iparági tiltakozások miatt

Az Európai Bizottság fontolóra vette a mesterségesintelligencia-szabályozás (AI Act) végrehajtásának felfüggesztését – írja az MLex. A döntés oka a szabályozás körüli bizonytalanság, az iparági szereplők tiltakozása, valamint az Egyesült Államok nyomása, amely szerint a törvény aránytalanul sújtja az amerikai cégeket.

Az AI Act a világ legátfogóbb MI-szabályozása, végrehajtása fokozatosan, 2027-ig történne. Különösen vitatott a nagy nyelvi modellek (GPAI) kezelése, amelyekre idén augusztustól lépnének életbe szigorúbb előírások. A végleges irányelveket tartalmazó magatartási kódex csak nyár végére várható. Célja, hogy az MI rendszerek biztonságosak, átláthatók legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, miközben támogatják az innovációt. Néhány példa:

• A jövőben kötelezően jelezni kell, ha mesterséges intelligencia készít valamilyen tartalmat. A valós személyekről, helyszínekről készülő módosított, vagyis “deepfake” tartalmakat jelölni kell majd.
• Megelőznék, hogy személyek arcával, hangjával visszaélve tartalmakat állítsanak elő, az engedélyük nélkül.
• Adatbázisokat korlátozottan lehetne csak használni mesterséges intelligencia által, például nem lenne szabad létrehozni egyes állampolgárok viselkedését pontozó rendszereket.

Szakértők megosztottak: egyesek szerint több idő kellene a felkészülésre, mások szerint a már elfogadott kompromisszumot nem szabad újranyitni. Ugyanakkor a késedelem versenyhátrányt is jelenthet a mesterséges intelligenciát fejlesztő piacon. A brüsszeli döntés kulcskérdése, hogy a szabályozás lassítása csökkenti-e a bizonytalanságot, vagy éppen fokozza azt.