MNB-milliárdok: a héten feláll a vagyonvesztést vizsgáló parlamenti bizottság

Szerdán elindul a Tisza-frakció kezdményezésére az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság munkája  – jelentette be a testületet vezető tiszás Csőszi Attila.

„Több száz milliárd közpénz tűnt el a Te befizetett adódból, amik az MNB alapítványaiba kerültek, most pedig kiderül, hova tűnt el onnan, és kik a felelősek ezért” – hangsúlyozta a politikus Facebook-oldalán. 

Csőszi Attila, akinek választókerületébe tartozik Kecskemét egy része is, a kivizsgálandó ügyek között említette a városban működő Neumann János Egyetem és Tudásközpont államtól kapott 144 milliárd forintját, amelyből – mint fogalmazott – 127,5 milliárd forintot eltőzsdéztek. 

A 20 milliárd forintból felújított és most 9 milliárdért kínált balatonakarattyai MNB üdülőre is kitért, csakúgy, mint MNB-székház felújítására, ami az eredetileg tervezett 55 milliárd forint helyett végül 105 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. 

A videó végén a politikus azt ígérte, hogy kivizsgálják, hogy kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húztak belőle hasznot és mire költötték, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. 

500 milliárd sorsa kérdéses 

Még a választások előtt hozta nyilvánosságra jelentését a Magyar Nemzeti Bankról, illetve az MNB-hez köthető alapítványok ügyeiről az Állami Számvevőszék. 

Az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt (PADME) és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. gazdasági tevékenységét vizsgálta. Az Optima közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, de az ÁSZ szerint a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan” struktúrán – például magántőkealapok közbeiktatásán – keresztül hajtotta végre. Az ÁSZ szerint ezt az összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.

A kecskeméti Neumann János Egyetem ügyével a PADME-s jelentés mellett az ÁSZ külön jelentésben foglalkozott. Az intézményt 2020-ban szervezték ki egy alapítvány alá, ami akkor 144 milliárd forintot kapott az államtól a fejlesztéseire. Ebből egy új egyetemi kampuszt és egy Tudásvárosnak nevezett új városnegyedet akartak építeni, az előbbi projekt azonban nemrég félbeszakadt, az utóbbi pedig el sem kezdődött.

A kecskeméti egyetem alapítványa ugyanis az állami pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot még 2021-ben kölcsönadta a fent említett Optimának. Az Optima a jegybanki alapítvány vagyonához hasonlóan nagyrészt ezt a pénzt is  a lengyel Globe Trade Center nevű tőzsdei cége a GTC részvényeibe rakta, ahonnan azt  képtelen  értékvesztés nélkül kivenni, a kecskemétiek így most hiába próbálják meg visszaszerezni.

Bár a székházfelújítás és a balatonakarattyai üdülő valóban látványos elemei voltak az MNB pénzköltésének, a Csőszi által a videóban említett összegek jóval kisebbek az MNB-alapítvány vagyonvesztéséhez képest.

Az ügyben egyébként több nyomozás is folyamatban van különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és pénzmosás gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség a választás után vette át a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodától, mert nem haladtak elég gyorsan.

Kép: MNB