Változott a lapjárás - Mészáros Lőrinc nem építhet újabb gyorsforgalmi utat

A Nemzeti Koncessziós Iroda hivatalosan is eredménytelenné nyilvánította a Körmend és Kőszeg közötti gyorsforgalmi út megépítésére és üzemeltetésére kiírt pályázatot. A koncessziós bizniszt a kormány fújta le, az Iroda csak végrehajtotta a kabinet döntését. A magyar állam ráfizetett volna a konstrukcióra.  

Még Lázár János jelentette be 2025 decemberében, hogy Körmendtől Kőszegig autópálya épül, ami Körmend és Szombathely között a 86-os főút, Szombathely és Kőszeg között pedig a 87-es főút négysávossá bővítését jelentené a gyakorlatban. A miniszter a videóban a becsült árat is bemondta: a Szombathely-Kőszeg közötti 17 kilométeres szakasz 140-150 milliárd forintba kerülne, míg a Körmend-Szombathely közötti 27 kilométeres szakasz 210 milliárd forintból épülne meg.

Nem bontotta ki az igazság minden részletét

Lázár arról beszélt, hogy a fejlesztésből az autópályadíj révén az államnak sok bevétele származik majd. A kiadási oldalra nem tért ki, nem említette meg, hogy a tervezett autópályaszakasz építése és üzemeltetése koncessziós rendszerben történik majd, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatás fejében a magyar állam évtizedeken át fizet rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszió nyertesének.  

A Nemzeti Koncessziós Iroda január 30-án írta ki a nyílt közbeszerzési eljárást szűk ajánlattételi határidővel. A határidő eredetileg március 2-a volt, amit később egy héttel meghosszabbítottak. 

A hirdetményből kiderül, hogy Lázár János közlésével ellentétben nem autópályává, hanem egyszerűbb műszaki tartalmú gyorsforgalmi úttá (autóút) bővítették volna ki a Körmendet és Kőszeget jelenleg összekötő főutakat. A nyertessel 360 hónapra, azaz 30 évre kötöttek volna koncessziós szerződést a hirdetményben felsorolt beruházási elemek megépítésére, illetve felújítására, valamint a megépített útszakaszok üzemeltetésére. Az infrastrukturális fejlesztés részeként – egyebek mellett – 40 híd, 5 különszintű vasúti kereszteződés, 7 vadátjáró, 2 sima pihenő, bicikliút és egy mérnökségi telep épült volna meg. 

A NER két nagyágyúja pályázott

A hirdetményre két ajánlat érkezett, az egyik Mészáros Lőrinc, a másik Szíjj László érdekeltségi köréből. Mészáros a nevét viselő és az Opus Global tőzsdei holding építőipari szegmensében jegyzett Mészáros és Mészáros Zrt.-vel pályázott, Szíjj pedig a Lumen Magántőkealap és egy osztrák cég alkotta konzorciummal indult. Érdekesség, hogy az osztrák cég kapcsolattartóként megadott képviselőjének e-mail címe strabag.com-ra végződik. 

2022-ben Mészáros Lőrinc és Szíjj László közösen nyerték el 35 évre a magyar autópályák és gyorsforgalmi utak nagyrészének üzemeltetését, de a 2002-es koncessziós pályázat és a Körmend-Kőszeg közötti gyorsforgalmi út megépítésére kiírt eljárás független egymástól. A közös annyi bennük, hogy a szerződés mindkét esetben 2057-ig szólt volna.   

Mészáros Lőrincet egyedül hagyták

Az ajánlatokat 60 napig kellett fenntartani, közben azonban a bírálati határidőt meghosszabbították. Hogy miért, nem tudni, de a döntésben minden bizonnyal közrejátszott az országgyűlési választások eredménye. Szíjj László a 60 nap elteltével nem tartotta fenn az ajánlatát, azaz lényegében kiszállt a versenyből. Így, ha papíron nem is, ténylegesen Mészáros Lőrinc maradt az egyetlen pályázó.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést augusztus 5-én tette közzé a Nemzeti Koncessziós Iroda a közbeszerzési adatbázisban. Az Iroda a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította egy július 23-án megjelent kormányhatározat alapján. 

Az állam rosszul járt volna

Ebben a határozatban az olvasható, „hogy az ajánlattevők által tett megajánlások előnytelenek az állam számára, és jelentősen meghaladják az eljárás előkészítése keretében meghatározott pénzügyi értékeket”, ezért a kormány nem ad pénzt a Körmend-Kőszeg közötti gyorsforgalmi út megépítésére. A közbeszerzési eljárást formálisan a pénzügyminiszter nyilváníttatta eredménytelenné a közlekedési és beruházási miniszter és a Nemzeti Koncessziós Iroda közreműködésével. 

A Koncessziós Iroda mindkét beérkezett ajánlatot érdemi vizsgálat nélkül utasította el, Szíjj Lászlóét azért, mert nem tartotta fenn az ajánlatát, Mészáros Lőrincét pedig a közbeszerzési törvény 81. szakaszának (4)-(5) pontjaira való hivatkozással - a (4) pont a kormányhatározatban körülírt aránytalan vállalásokkal kapcsolatos teendőket szabályozza. 

A G7 gazdasági portál július végén megjelent cikke szerint, ha Mészáros Lőrinc befutott volna, érdekeltségének a magyar állam nettó 1700 milliárd forintot fizetett volna ki 2057-ig a Körmend és Kőszeg közötti gyorsforgalmi út megépítésért, illetve üzemeltetéséért.   

Fotó: utiber.hu