Elemző: A Tisza sok mindent megtartott Orbán rendszeréből, de fontos változások is jönnek

Magyar Péter kabinetjének első költségvetése elsősorban az állami kiadások visszafogásában és az alacsonyabb jövedelműek támogatásában hoz fordulatot – mondta a Kontrollnak Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a csaknem 1500 milliárd forintos megtakarítás komoly vállalás az állam részéről, de úgy véli, a rezsicsökkentéshez gazdasági szempontból is érdemes lett volna hozzányúlni. A szakértő a változatlanul hagyott adórendszerről, a várható gazdasági hatásokról és a következő évek kockázatairól is beszélt.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben ismertette a Tisza-kormány első, 2027-re szóló költségvetésének főbb terveit. Januártól megdupláznák a családi pótlékot, négyszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót pedig 9 százalékra csökkentenék. Több ágazatban béremelést ígérnek, miközben az Otthon Startot új lakhatási program váltaná fel, az árrésstopot pedig kivezetnék.

A részletekről kedden a kormányfő és Kármán András pénzügyminiszter beszélt. A kormány az idei 7,5 százalék után jövőre 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal és 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A hiány csökkentéséhez csaknem 1500 milliárd forintot takarítanának meg az állami kiadások visszafogásával, többek között a minisztériumok és állami intézmények működésének átalakításával. A költségvetési bejelentések részleteiről korábbi cikkünkben számoltunk be.

„A szegényebbek támogatása a gazdaságnak is jót tehet”

A Tisza-kormány első költségvetése több ponton is folytatja az Orbán-kabinet gazdaságpolitikáját, különösen az adórendszerben, ugyanakkor az állami kiadások csökkentése és az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javítása jelentős változásnak számít – mondta a Kontrollnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.

A közgazdász szerint az új kormány nem készül alapjaiban átalakítani az adózást. Nem vezet be általános, többkulcsos személyi jövedelemadót, nem csökkenti az áfát és a különadók kivezetése sem szerepel a tervek között. Sőt, bizonyos ágazatoktól a korábbinál nagyobb bevételt várnak. A társasági adó alapkulcsa továbbra is 9 százalék marad, miközben a nagyvállalatok egy részénél 11 százalékra emelkedik.

„Alapvetően maga az adószerkezet nem kerül változtatásra, és az adófilozófia sem. [...] Áfacsökkentés nincs benne, tehát ilyen értelemben viszi tovább az örökséget. Egyelőre ezeknek a különadóknak a kivezetésére sem kerül sor” – fogalmazott Török, aki szerint a Tisza adópolitikája egyelőre nem jelent radikális szakítást a Fidesz korábbi gyakorlatával.

A folytonosság a családtámogatásoknál és a nyugdíjrendszerben is látható. Megmarad a babaváró hitel, a falusi CSOK, a 13. havi nyugdíj, a 14. havi juttatás már bevezetett egyheti része, valamint az inflációkövető nyugdíjemelés és az anyák adómentessége. Török Zoltán szerint a kormány lényegében azt valósítja meg, amit a Tisza a választási programjában vállalt, így nem lehet azzal vádolni, hogy hátat fordított volna az ígéreteinek.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője

Az egyik legfontosabb változásnak az állam saját kiadásainak visszafogását tartja. A minisztériumoknál, állami vállalatoknál és más intézményeknél tervezett általános, 10 százalékos kiadáscsökkentés szerinte már érdemi beavatkozás. Emellett kevesebb pénz juthat olyan programokra és támogatásokra, amelyeket az előző kormány részesített előnyben. Legalább ilyen fontosnak tartja a kisebb keresetűeknek és nyugdíjasoknak szánt intézkedéseket. A személyi jövedelemadó csökkentése, az alacsony nyugdíjak emelése és a rosszabbul fizetett állami dolgozók bérrendezése szerinte nemcsak szociális, hanem gazdasági szempontból is indokolt.

„Van egy igyekezet, hogy a társadalom szegényebb felét jobb helyzetbe hozza a jövő évi költségvetés. [...] Ez az, amire a közgazdászok azt mondják, hogy helyes lépés, kívánatos lépés, és nem feltétlenül csak társadalompolitikai vagy szociális szempontból, hanem gazdasági szempontból is” – jegyezte meg az elemző.

Török Zoltán ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon különösen alacsony a lakossági fogyasztás, amiben nagy szerepe van a kisebb jövedelműek szűkös anyagi lehetőségeinek. Ha ezek a háztartások több pénzhez jutnak, annak jelentős részét várhatóan el is költik, ami a vállalkozásoknak és az állami áfabevételeknek egyaránt kedvezhet. „Ha az ő jövedelmük megnövekedik jelentősen, akkor ennek egy nagyon jelentős része fogyasztásra lesz fordítva. Tehát az meg pörgeti a gazdaságot, pörgeti az áfabevételeket. Gazdasági szempontból ez egy kívánatos irány” – magyarázta.

A vállalkozások helyzetét ugyanakkor összetettebbnek látja. Egyes cégeket kedvezőtlenül érinthetnek az adóemelések, például a cégautóadó növelése, a kis- és középvállalkozások számára viszont az is meghatározó lesz, mennyivel nő a kereslet a lakossági jövedelmek emelkedése miatt. Lesznek nyertesek és vesztesek, a kormány hosszabb távú iparpolitikája és gazdaságfejlesztési elképzelései azonban a költségvetésből még nem rajzolódnak ki világosan.

Az elemző a jövőben indokoltnak tartaná az adórendszer további átalakítását, különösen a progresszív, vagyis a magasabb jövedelmeket nagyobb arányban terhelő adózás irányába. A mostani változtatásokban már lát ilyen kisebb lépéseket, de szerinte egyelőre nem tudni, hogy a kormány 2028-ban és az azt követő években folytatja-e ezt az irányt.

A rezsicsökkentés változatlan fenntartásával kapcsolatban már határozottabban fogalmazott Török Zoltán. „Gazdasági szempontból nem érthető az óvatosság, politikai szempontból érthető. Gazdasági szempontból én azt gondolom, hogy ez egy olyan rendszer, ami átalakításra szorul” – tette hozzá.

Török szerint ugyanakkor a nagyobb reformok elhalasztása önmagában nem jelenti azt, hogy a kormány gazdaságpolitikája ne működhetne. A költségvetési hiány legnagyobb csökkentését 2026 és 2027 között tervezik, a következő években már kisebb lépések következnének, amelyekhez nem feltétlenül szükséges radikális adóreform.

Az önkormányzatoknak szánt többletforrásokról úgy vélekedett, hogy azok önmagukban aligha hoznak sorsfordító változást. Sokkal fontosabbnak tartja az egészségügy, a gyermekvédelem, a szociális ellátórendszer, valamint az energia-, közlekedési és vízügyi infrastruktúra fejlesztését. Ezekre a költségvetés több pénzt szán, de az eredmények szerinte csak hosszabb idő alatt válhatnak érzékelhetővé.

A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy sikerül-e végrehajtani a csaknem 1500 milliárd forintos állami megtakarítást. Török nem vállalkozott arra, hogy kívülről megítélje az egyes tételek teljesíthetőségét, de a tervet nem tartja eleve megvalósíthatatlannak. „Kívülről nézve ez egy nagyon nagy vállalás, de erre is azt mondom, hogy nem lehetetlen ezt megcsinálni. Nyilván van kihívás, és vannak benne kockázatok” – mondta a Kontrollnak a Raiffeisen vezető elemzője.

A K&H szerint a költségvetési tartalék is kevés lehet

A kormány hiánycsökkentési terve megfelel a várakozásoknak, és a jövőre tervezett 2,4 százalékos gazdasági növekedés is egybeesik a K&H előrejelzésével – értékelte a kormányzati bejelentéseket Németh Dávid, a bank vezető makrogazdasági elemzője. A 4,9 százalékos hiánycél teljesülését ugyanakkor kockázatosnak tartja, mert ehhez végre kell hajtani a közel 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője

A magas energiaárak és a nemzetközi hozamok emelkedése miatt szerinte a 300 milliárd forintos költségvetési tartalék is kevésnek bizonyulhat, különösen, hogy az idei büdzsében augusztusban még 500 milliárdos tartalékot képeztek. Németh arra is figyelmeztetett, hogy a tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez a termelékenység javítására lenne szükség, az uniós források ugyanis legfeljebb átmenetileg gyorsíthatják a gazdaságot.

Orbán bírálta a terveket, a munkaalapú gazdaság végétől tart

Orbán Viktor a költségvetés bejelentése után baloldalinak nevezte a Tisza gazdaságpolitikáját. A volt miniszterelnök Facebook-oldalán úgy fogalmazott, ezek a tervek véget vetnek a munkaalapú gazdaság korszakának, növelik a munkáltatók terheit, és veszélyeztetik a korábbi családtámogatási és lakhatási kedvezményeket. Azt is kifogásolta, hogy nem folytatódik a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése. A Fidesz elnöke úgy véli, a változások végül a lakosságnak okoznak majd veszteséget.

Kevésnek tartják a béremeléseket, több ágazatban is elégedetlenek

A bejelentett béremeléseket több érdekképviselet is csalódással fogadta. A rendvédelmi dolgozóknak ígért átlagosan 15 százalékot a szakszervezetek keveslik: Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint az állomány legalább 50 százalékos emelést tartana elfogadhatónak a pályaelhagyás megállításához. A tűzoltók érdekképviselete hosszabb bérfelzárkóztatás első lépéseként tudná elfogadni a bejelentést, a belügyi dolgozók szakszervezete pedig azt hiányolja, hogy nem tudni, pontosan kik és mennyivel keresnek majd többet.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a nevelést és oktatást segítő dolgozóknak ígért átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedésből nem állapítható meg a tényleges béremelés mértéke, mivel az adócsökkentés hatása is szerepel benne. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szintén többet várt: az egészségügyre szánt 500 milliárdos többletforrás legalább felét szerették volna bérekre fordítani, ehhez képest 192 milliárd forintot jelentettek be. Mindkét szervezet már idén bérrendezésre számított, a kamara pedig azt is kifogásolta, hogy nem vonták be az egyeztetésekbe.

Hétfőn a kulturális dolgozók az utcára is vonultak. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének szervezésében múzeumi, könyvtári, levéltári és közművelődési alkalmazottak tüntettek a Miniszterelnökség előtt, mert a bejelentett 10,7 százalékos nettó béremelést kevesellték a korábban ígért 25 százalékhoz képest. Dobrovits Orsolya szakszervezeti elnök arculcsapásnak nevezte az ajánlatot, és attól tartott, hogy az összegbe az adókedvezményeket is beleszámítják. A demonstrálókhoz személyesen ment oda Tarr Zoltán kulturális miniszter, aki azt mondta, a 10,7 százalékos emelés az egyéb kedvezményeken felül jár, és felvetette az ágazati érdekegyeztetés újraindítását. Magyar Péter kedden elismerte, hogy több területen nagyobb béremelésre lenne szükség, de szerinte a kormány csak olyan vállalásokat tehet, amelyeknek biztosítani tudja a fedezetét.

Fotó: Kontroll