Trump vámháborújára kőkemény választ adhat az EU, de szívesen lehoznák a meccset 0-0-ra is

Miközben az Európai Bizottság akár 25 százalékos vámot is tervez számos, az Egyesült Államokból származó exportra, egyik kezében egy olajágat, a másikban pedig a kényszerítés ostorát tartja. Donald Trump hétfői reakciója nem volt túl szívélyes, de a kompromisszum jeleit mutatta. A vámtornádó Netanjahunak is fáj, ezért is ment Washingtonba.

Túl azon a gondosan kidolgozott üzeneten, hogy az unió kereskedelmi miniszterei hétfői luxembourgi találkozójukon „arányos és egységes” választ adtak, a kulcskérdés, hogy hogyan reagáljanak Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújára, ami azzal fenyeget, hogy repedések keletkeznek a blokk törékeny kohézióján. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kereskedelmi miniszteri találkozó befejezésekor tartott beszédében világossá tette, hogy az EU először tárgyalni akar. Mint mondta, a blokk „nulla-nullás” vámrendszert kínál az ipari termékekre, többek között az autókra, gyógyszerekre, vegyi anyagokra, műanyagokra és gépekre. 

„Az EU azt a benyomást akarja kelteni, hogy erős pozícióból tárgyal, miközben abban reménykedik, hogy a Trump vámháborúja által kiváltott pénzpiaci zavarok elnyomják majd a harci kedvét. A tagállamok azonban megosztottak abban, hogy pontosan milyen eszközt kellene használniuk” – írja a Politico.

A kényszerítés elleni eszköz, egy még bevetésre váró radikális opció, ami feljogosítaná az EU végrehajtó hatalmát, hogy csapást mérjen az amerikai szolgáltatási ágazatokra, például a technológiai és banki szektorra. Trump vámjai - amelyek 380 milliárd euró értékű uniós exportot érintenének - pontosan az a fajta gazdasági megfélemlítés, amelyre az EU ennek a megtervezésekor gondolt. 

Csak azért, mert az összes uniós árura kivetett 20 százalékos „kölcsönös” vámja küszöbön áll (az acélra, az alumíniumra és az autókra már érvényben lévő 25 százalékos vámokkal együtt), ez nem jelenti azt, hogy a 27 országból álló blokk készen áll aktiválni is azt. 

Ha ezt tenné, ahogyan egy miniszter fogalmazott, az azt jelentené, hogy az EU valóban kereskedelmi háborúban áll.

Ha elindul a kereskedelmi háború, az fájni fog Trumpnak is

Az európaiak a Trump-vámokat igazoló érveket egyenesen tévesnek tartják, többek között azt az állítást, hogy a hozzáadottérték-adók, az uniós technológiai szabályozás és a növény-egészségügyi előírások nem vámjellegű akadályoknak tekintendők. A kiszámításukhoz használt képlet ugyanilyen értelmetlen: az EU átlagos vámtarifája az ipari termékekre például csak 1,6 százalék.

A Bizottság azt fontolgatja, hogy Trump acélra és alumíniumra kivetett illetékeire válaszul akár 25 százalékos vámokat vet ki az Egyesült Államokból származó exporttermékek széles körére. Az uniós kormányok szerdán szavaznak a tervről. Eszerint a blokk 25 százalékos vámot vetne ki az amerikai szójababra, a csemegekukoricára, a rizsre, a mandulára, a narancslére, az áfonyára, a dohányra, a vasra, az acélra, az alumíniumra, egyes hajókra és járművekre, a textíliákra és egyes ruhadarabokra, valamint különböző sminktermékekre.

Az Eurostat nyilvános adatai szerint az érintett amerikai export teljes összege 22,1 milliárd euró lenne az EU 2024-es importja alapján. 

Ez kevesebb az eredetileg tervezettnél, miután az uniós országok lobbiztak azért, hogy olyan tételeket - például a Kentucky bourbont - vegyenek ki az eredeti listáról. Ez Franciaország, Írország, Olaszország és Spanyolország győzelmét jelentette.

Párizs és Berlin: elég volt!

Az olyan országok, mint Franciaország, Németország és Spanyolország, az élére álltak annak a felhívásnak, hogy az EU ne vegyen le semmilyen lehetőséget az asztalról az amerikai elnökkel szemben. „Alaposan meg kell vizsgálni a kényszerítés elleni eszközt is” - mondta Robert Habeck leköszönő német gazdasági miniszter a hétfői ülésre menet. Spanyol kollégája, Carlos Cuerpo is egyetértett ezzel.

„Ezek olyan intézkedések, amelyek messze túlmutatnak a vámpolitikán. Széles a paletta. Ezek a digitális szolgáltatásokat is magukban foglalják, de az eszközök széles skálája, sokkal több, mint csak egy digitális adó.” 

Sefcsovics, az EU kereskedelmi vezetője szalmabálát tartott arról, hogy Brüsszelnek milyen eszközöket kellene használnia, csak néhány uniós miniszter szólított fel arra, hogy minden lehetőséget tegyenek le az asztalra - beleértve a kereskedelmi bazookát is. 

"Természetesen tesztelni akarta a tagállamok egységét és azt, hogy milyen eszközök vannak az asztalon. A legtöbb tagállam azt mondta, hogy az ellenintézkedések mellett vagyunk, ha kénytelenek vagyunk" - mondta a magas rangú diplomata. 

Megjegyezték, hogy az országok mintegy 20 százaléka azt kérte, hogy az uniós végrehajtó hatalom éljen a rendelkezésére álló összes eszközzel, köztük a kényszerítés elleni eszközzel. 

Különösen Írország és Olaszország - amelyek gyógyszer- és borágazata a vámvihar célkeresztjében van - volt óvatosabb a Trumppal való kereskedelmi feszültségek eszkalálódása miatt. Simon Harris ír kül- és kereskedelmi miniszter különösen óvatosnak mutatkozott a kényszerítés elleni eszközre való hivatkozással vagy az amerikai szolgáltatások megcélzásával kapcsolatban. Antonio Tajani olasz külügyminiszter pedig odáig ment, hogy az acélra és alumíniumra vonatkozó uniós ellenintézkedések hatálybalépésének elhalasztását javasolta április 15-ről április 30-ra. 

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki a Trumphoz legközelebb álló európai vezetők közé tartozik, a megingás jeleit mutatja egy sor olyan kérdésben - a kereskedelemtől a védelemig -, ahol a blokk egységes frontot próbál felmutatni. Meloni a jövő héten Washingtonba látogat - jelentette a Corriera della Sera. 

Nincs visszaút: súlyos bírságot kaphat az Apple és a Meta

Ha a tárgyalási folyamat ilyen korai szakaszában a legerősebb kereskedelmi fegyvert teszi le az asztalra, akkor azt nehéz visszavonni, ha a dolgok nagyon elmérgesednek. Az Európai Bizottság várhatóan már ezen a héten dönt arról, hogy megbírságolja-e az Apple-t és a Metát az EU digitális versenyszabályainak megsértése miatt. A lépés olaj lehet a Washington és Brüsszel közötti kereskedelmi tűzre. 

„Ebben a szakaszban nem mennék bele a pontos meghatározásokba vagy a találgatásokba arról, hogy milyen eszközt használnánk, vagy hogyan írnánk le az indoklást, amiért ezt vagy azt az eszközt használnánk. A válaszunk nagyon fokozatos, csak az acélra és az alumíniumra reagálunk. Ez egyfajta időbeli szakasz, mert meg akarjuk teremteni a szükséges tárgyalási teret. Ugyanakkor eddig az erőfeszítéseink és a nyitásunk ellenére nem láttuk a valódi elkötelezettséget, amely a kölcsönösen elfogadható megoldáshoz vezetne” - mondta Sefcsovics a hétfői záró sajtótájékoztatón.

Sokkolták a tőzsdéket Trump vámjai

 A hétfőt is mélyrepülésben kezdték a világ tőzsdéi, egyes elemzők szerint „hasonló vérengzés” legutóbb a 2008-as pénzügyi válság idején volt. Ázsiában 8-13 százalékos esésekkel indult a hét, Európában 4-5 százalékos mínuszban álltak napközben a vezető indexek – a frankfurti DAX a mínusz 10-ig is lement –, míg Amerikában nyitás után szintén 5-6 százalékos eséseket lehetett látni, itthon a BUX 10 százalékos, az OTP pedig 15 százalékos mínuszban is állt. 

Délután azonban jött egy óriási felpattanás, amit az elnök egyik gazdasági tanácsadójának tulajdonítanak. Kevin Hassett ugyanis kijelentette, hogy Trump 90 napos vámszünetet fontolgat. 

Így az európai tőzsdezárás már nem zuhanó üzemmódban ért véget: a BUX is megúszta egy minimális, 0,7 százalékos csökkenéssel, az OTP pedig 0,7 százalékos pluszban finiselt.

Trump: az EU-nak 350 milliárd dollár értékben kell amerikai energiát vásárolnia, hogy vámkönnyítést kaphasson

Brüsszel nulláról nullára vámajánlata nem elég - reagált az amerikai elnök, ami jelzi, hogy nyitott a megállapodásra, ha a blokk vállalja az áruforgalmi deficit megszüntetését. „Az Európai Uniónak 350 milliárd dollár értékű amerikai energia megvásárlására kell köteleznie magát ahhoz, hogy kegyelmet kapjon az USA átfogó vámjai alól - mondta Trump hétfőn késő este. Az EU ajánlat tehát egyelőre nem elég volt ahhoz, hogy meghátráljon az elnök.

„350 milliárd dolláros hiányunk van az Európai Unióval szemben, és ez gyorsan el fog tűnni. Az egyik módja annak, hogy ez könnyen és gyorsan eltűnjön, az, hogy energiát kell venniük tőlünk. El kell kötelezniük magukat, hogy hasonló mennyiségű energiát vásárolnak” - mondta Trump. 

Netanjahu is ment kilincselni Washingtonba

Az elnök hétfőn az Ovális Irodában fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki azért utazott Washingtonba, hogy enyhítést kérjen az amerikai vámok alól. A találkozót követően az amerikai elnök megismételte az EU-val szembeni bírálatát, de jelezte, hogy készen áll egy megállapodás megkötésére a blokkal, amennyiben az vállalja, hogy több amerikai energia vásárlása révén megszünteti az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi deficitjét.

A Budapestről Washingtonba repülő izraeli elnök a 17 százalékos vám csökkentését akarta elérni, ami alig valamivel alacsonyabb az Trump által annyit ostorozott EU-ra kirótt húsz százaléknál.

Az amerikai energia felvásárlásának ötlete a vámok kivédésére nem új keletű. Trump újraválasztása után szinte rögtön von der Leyen azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy több amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásároljanak. 

Az Egyesült Államok akkor viszont nem nyújtott egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan is működne az üzlet. 

Trump azt is jelezte, szeretné, ha az EU enyhítene a szabványok terén is, hogy több amerikai árut engedjen be a piacára, a biztonsági intézkedésekre „nem monetáris vámként” utalva.

„Ez olyan vámok, ahol olyan dolgokat tesznek rá, amelyek lehetetlenné teszik, hogy eladj egy autót... annyira megnehezítik a szabványok és a tesztek” - mondta Trump. "Olyan szabályokat és előírásokat találnak ki, amelyek csak egy célt szolgálnak: hogy ne tudd eladni a termékedet azokban az országokban. És mi ezt nem fogjuk hagyni. Ezeket nem monetáris akadályoknak nevezik".

„Országunk 1870 és 1913 között volt a legerősebb. Tudják, miért? Mert minden a vámokon alapult. Nem volt jövedelemadó. Aztán 1913-ban valami zseni kitalálta, hogy terheljük meg az országunk népét, ne pedig a külföldi országokat, amelyek lenyúlnak minket” – fejtette ki gazdasági hitvallását Trump.