A Magyar Államkincstár most először vizsgálja a megyeszékhelyek gazdálkodását
Öt tetszőlegesen kiválasztott megyei jogú város idei és tavalyi költségvetését ellenőrzi a Magyar Államkincstár. A célpontok: Eger, Miskolc, Győr, Szekszárd és Zalaegerszeg.


Öt tetszőlegesen kiválasztott megyei jogú város idei és tavalyi költségvetését ellenőrzi a Magyar Államkincstár. A célpontok: Eger, Miskolc, Győr, Szekszárd és Zalaegerszeg.
A Magyar Államkincstár (MÁK) most először indít olyan vizsgálatot, amely a megyeszékhelyek gazdagodását vizsgálja. A Népszava ezért azzal a kérdéssel fordult hozzájuk; mi az oka annak, hogy külön figyelmet szentelnek a szóban forgó önkormányzatoknak, amikor az eddig leginkább csak az Állami Számvevőszék feladata volt.
Az államkincstár a válaszában felidézte az államháztartásról szóló törvény egyik fejezetét: mint írták, „nemcsak az ÁSZ, hanem a Magyar Államkincstár is végezhet külső ellenőrzést, amelynek célja, hogy az érintettek az államháztartás pénzeszközeivel, valamint a nemzeti vagyonnal szabályosan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodjanak”. Azt is hozzátették, a kiválasztás kockázatelemzés alapján történt, azt viszont nem fejtették ki részletesen, hogy ez mit jelent a gyakorlatban.
Az ellenőrzések végén jelentéseket tesznek majd közzé, amelyekben jegyzik a hibákat és megoldási javaslatokat is tesznek. Az ellenőrzött önkormányzatoknak ezt a jelentést tudomásul kell venni, és az abban leírtak alapján megoldási javaslattal kell előállniuk, azt pedig végre is kell hajtani, amit szintén prezentálnak. A portál az öt kiválasztott megyei jogú várost is megkérdezte, szerintük mi az oka annak, hogy épp rájuk esett a választás.
Az öt település közül csak Eger, Győr és Zalaegerszeg válaszolt, míg Miskolcon a polgármesteri hivatal reagálása híján a képviselő-testület pénzügyi bizottságának ellenzéki elnöke szólalt csak meg. Szekszárd esetében pedig a polgármester költségvetéssel kapcsolatos nyilvános bejegyzéseit lehetett csak alapul venni.
A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető, Eger költségvetése ennek megfelel. Több, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatot azonban nem tudott az önkormányzat betervezni a kiadási oldalon – ismerte el a nehézségeket a korábban ellenzéki, tavaly óta viszont fideszes vezetésű hevesi megyeszékhely polgármesteri hivatala.
Pintér Bence, Győr ellenzéki, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, valamint az LMP-Zöldek és a Momentum színeiben megválasztott, a fideszes Dézsi Csabát váltó polgármestere az idei év elején a közösségi oldalon hívta fel a figyelmet a város gazdaságának problémáira.
Azt írta: 2025-ben az állami elvonások 4 milliárd forinttal növekednek, idén összesen 15 milliárd forintot tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy Győr ettől az évtől kezdve több pénzt fizet be, mint amennyit kap, vagyis az állam kassza nettó befizetője lett. Az elvonások ellenére a költségvetés egyensúlyban van, nincs hiány, a város gazdálkodása megoldott, de a fejlesztési lehetőségek beszűkültek – tette hozzá. Még annyit elmondott a Népszavának, nem tudja, Győr esetében mi indokolta ezt a vizsgálatot, mert az biztosan nem a MÁK.
A zalaegerszegi hivatal azt a választ küldte: „a város költségvetése egyensúlyban van, a város gazdálkodása stabil és átlátható, a mindennapi működés biztonságban van. A szolidaritási hozzájárulás összege tavaly 1,9, míg idén 2,2 milliárd forint volt, csődbiztos kinevezése pedig az elmúlt egy évben semmilyen formában nem merült fel”.
Szekszárd fideszes polgármestere, Berlinger Attila azt írta a közösségi oldalán: a városban az idei költségvetés tervezésekor nem számoltak működési hiánnyal, a bevételi és kiadási főösszeg egyaránt közel 11 és félmilliárd forint.
Fotó: Magyar Államkincstár