Mi fogjuk a legjobban megszívni, ha a kormány továbbra is ragaszkodik az orosz gázhoz

Miközben az Orbán-kormány illetékesei továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az orosz energiára szükség van Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentett árak érdekében, az EU-ban eddig mindenki jobban járt, aki már levált az orosz gázról. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint hazánk az egyik legsérülékenyebb gazdaság Európában az energiaár-emelkedések szempontjából.  

„Az orosz források maradnak, és mellé újakat hozunk be” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kedden egy hosszú távú megállapodást írt alá, amely szerint az állami MVM 2026-tól tíz éven keresztül évi 200 millió köbméter fölgázt vásárol a Shelltől. A Telex információi szerint egyértelmű, hogy ennek az új beszerzési forrásnak versenyképes az árazása az orosszal, különben az MVM nem kötelezné el magát fix mennyiség átvételére. 

A G7 cikke szerint ez is azt bizonyítja, hogy valójában megdőlt az a legenda, hogy Magyarország olcsóbban jut földgázhoz az orosz importból.  

Az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU tagállamainak gázellátásában már csak 10-12 százalékra csökkent az oroszok részesedése, az Európai Bizottság pedig azt javasolta, hogy 2027 végén teljesen szűnjön meg az orosz földgáz és kőolaj importja az uniós országokban. A lap idézi a Bloomberg elemzését is, ami szerint jövőre már olcsóbb lehet a gáz Európában, mint Ukrajna lerohanása óta bármikor, köszönhetően annak, hogy újabb és újabb források kapcsolódnak be a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjába, elsősorban az Egyesült Államokban és Katarban.  

Szijjártó Péter viszont például még a nyáron is arról beszélt, hogy ha kiesnének az orosz energiahordozók a magyar ellátásból, akkor kétszer-háromszor többet kellene fizetni idehaza rezsire, mint most. Ez lényegében a földgázt takarja, egyrészt közvetlenül, másrészt az áramon keresztül, a villamosenergia-termelésben ugyanis végső soron a gáz az ármeghatározó tényező. 

Ukrajna 2022-es orosz lerohanása előtt, 2014 és 2018 között még valóban az uniósnak megfelelő áron vásárolt földgázt Magyarország, ezután 2019-ben 10, 2020-ban 17 százalék volt a magyar árelőny, 2021-ben pedig 8 százalék. Ez a kedvező helyzet azonban szertefoszlott a háborúval: 2022-ben az egyik legmagasabb áron jutott hazánk földgázhoz, 43 százalékkal meghaladva az uniós átlagot. 2023 óta pedig átlagosan 2 százalékkal drágábban veszi Magyarország a földgázt, mint az EU.

A G7 példaként felidézi, hogy az illetékes lengyel miniszter már 2019-ben arról nyilatkozott, hogy LNG-t 20-30 százalékkal olcsóbban tudnak vásárolni, mint a hosszú távú szerződés alapján érkező vezetékes orosz földgáz. A német energiaellátás szempontjából is levezették, hogy tavaly olcsóbban volt beszerezhető az LNG az Egyesült Államokból, mint az európai piacon meghatározó TTF tőzsdei gázár. Az EU-ban a magyarnál nagyobb orosz importarány csak Szlovákiában van. Emellett Görögországban maradt még jelentősebb az orosz import.

Abban persze igaza van a kormánynak, hogy ha a várható LNG-bőség mellett az orosz import is fennmaradna, akkor még olcsóbb lenne a gáz Európában. Ám az EU nagy részén egyelőre erős az elhatározás, hogy ne finanszírozzák tovább a háborús agresszor Oroszországot a kőolaj és földgáz további vásárlásával.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint egy EU-szintű orosz gázstop esetén hazánk szenvedné el a legnagyobb GDP-visszaesést Európában, meghaladva a 4%-ot, mivel az IMF úgy látja, hogy Magyarország az egyik legsérülékenyebb gazdaság Európában az energiaár-sokkokkal szemben, mivel egyszerre erősen importfüggő és kiemelkedően energia-intenzív. 

Ez azt jelenti, hogy egységnyi GDP előállításához jóval több energia felhasználására van szükség, mint az uniós átlagban. Ennek oka egyrészt a gazdaság szerkezeti sajátosságaiban rejlik: számos meghatározó iparág (például a vegyipar, fémgyártás és járműipar) kimondottan energiaigényes, így ezek a szektorok a végső energiafelhasználás jelentős részét lekötik - ehhez hozzájárul az energiahatékonyság terén meglévő lemaradásunk.

Az IMF számításai alapján az ellátásbiztonsági kockázati indexünk értéke közel kétszerese az EU négy legnagyobb gazdasága átlagának, és több mint duplája az Európa többi részére jellemző szintnek. Ugyanígy a hazai energiafelhasználás GDP-arányos költsége is kiugró: mintegy kétszerese a nyugat-európai országokénak. 

Az IMF elemzése ugyanakkor hangsúlyozza: átfogó reformokkal és a zöld átmenet gyorsításával érdemben mérsékelhetők a kockázatok.

A Portfolio által idézett tanulmány többek között az energiahatékonysági előírások szigorítását javasolja. Ide tartozik például a járművek üzemanyag-hatékonyságának javítása vagy az épületenergetikai követelmények emelése, hogy kevesebb energiát használjunk. A főbb javaslatok között szerepel az is, hogy jelentősen lerövidítenék a szél- és napenergia-projektek engedélyezési folyamatait, valamint a lehető legnagyobb egyedi hozzájárulással ösztönöznék a háztartási energiahatékonyság javítását, különösen a hőszivattyúk széles körű elterjedése révén. 

Az ajánlás ugyanakkor teljesen megszüntetné a fosszilis energiahordozók árának közvetlen vagy közvetett állami támogatását - többek között a rezsicsökkentést, mivel a piaci árak jobban tükröznék a valós költségeket és kockázatokat, ami egyszerre szolgálná az energiahatékonysági és ellátásbiztonsági célokat a Valutaalap szerint.

Az IMF elemzése kiemeli: Magyarország számára nem luxus, hanem létkérdés az energiafüggőség csökkentése és a gazdaság energiaintenzitásának mérséklése.

Fotó: Pixabay