Miért ott épült a Ferenc-csatorna? – A Nem Víznek Való Vidék új filmje

Szálljunk drónra és repüljünk a decemberi dunai alkonyba és a délvidéki csatornák és zsilipek felett – nagyon szép látványelemeket tartalmaz az NV3, vagyis a Nem Víznek Való Vidék  YouTube-csatorna új filmje, de nem fukarkodik a tudományos és ismeretterjesztő tartalommal sem. A célpont most a Bácska, azon belül a Ferenc-csatorna és két kapcsolódó részlete, a Bajai-tápcsatorna és a Ferenc József csatorna is. Térben tehát Bajától a bezdáni Duna-partig, Zomborig, Óbecséig és a törökbecsei duzzasztóig, illetve délebbre Újvidékig terjed a bemutatott terület. A film címe azonban az: Duna–Tisza-csatorna? Ne ezt, ne így! - Egy 220 éves vízügyi megaberuházás tanulságai; vagyis a mai határon nagyrészt túl is igencsak hazai kérdést feszeget.

A kék vonal a Ferenc-csatorna, a narancs a bajai-tápcsatorna, a piros a Ferenc József-csatorna. A zöld színű domborzat Dél-Bácska majdnem sík vidéke, a sárga pedig a Homokhátság és a csatorna közelében a Telecskai-plató.

A Ferenc-csatorna nevét Ferenc császárról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A mai nyomvonal nagy része már akkor is megvolt, azonban bő fél évszázad alatt az inkább terményszállító, néhány száz tonnás hajók közlekedésére létesült csatorna eliszaposodott, két végpontja is odébb helyeződött a Duna természetes vándorlása és a Tisza-szabályozás miatt. Emiatt, már Ferenc József országlása alatt a csatornát megtisztították, két végén azok a zsilipek is megépültek, amelyek a mai működést is adják. Vízutánpótlásának biztosítására Bajától megépült a Bajai-tápcsatorna, míg a Dél-Bácska öntözését a Kis-Sztapárnál kiágazó, és Újvidéknél a Dunát elérő Ferenc József-csatorna biztosítja a mai napig.

Decemberi alkony a Duna felett Bajánál

A filmben Gaudényi Tivadar újvidéki földrajzos kollégámmal azt igyekszünk megmutatni, hogy a Ferenc-csatorna miért pont ott és miért nem északabbra épült. A rövid válasz az, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság folytatása, a nagyrészt lösszel borított Telecskai-plató pontosan idáig tart. Itt kezdődik az a magaslat, amely rögtön 5-6 emeletnyi lejtővel már a csatorna partjánál indul és az Alföldön szokatlan meredek térszínt alkot, hogy innen északra folyamatosan a Duna felett minimum 30, a Tisza felett pedig minimum 40 méterre emelkedjen. Itt, a Ferenc-csatorna vonalán van a legészakabbi lehetőség, hogy a Duna és a Tisza között gravitációsan (a csatorna saját lejtését kihasználva) a víz átfolyatható legyen, és a köztes zsilipeknél ne kelljen emelést alkalmazni. A film így, bár a Délvidéken készült, elsősorban azt mutatja meg, hogy a mai magyarországi Duna–Tisza-csatornatervek miért illuzórikusak és miért nem szolgálhat mintául a Ferenc-csatorna.

Csala Dániel műsorvezető kérdezi Gaudényi Tivadar újvidéki geográfust

Ha érdekelnek a részletek, mindenképp nézd meg a Nem Víznek Való Vidék Youtube-csatorna filmjét, amely Csala Dániel szerkesztő-riporter kérdéseivel, Rácmolnár Milán operatőr önmagában is érdekes képeivel és videóival, Kovács András geofizikus tanítványom szervezési és technikai asszisztenciájával készült. A helyszíni felvételek 2025. december közepét mutatják.

CÍMLAPFOTÓ: A Ferenc-csatorna és a Ferenc József-csatorna szétválása Kis-Sztapárnál, a Pannónia Királynője emlékművel.