Látványosan költekezik a kormány, leginkább saját magára

Magyarország az EU sereghajtójává vált az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján az Eurostat adatai szerint. Ugyanakkor a kormányzat közösségi fogyasztási kiadásainak egy főre vetített szintje 2024-ben közel 30 százalékkal múlta felül az EU-átlagát. Ezzel Magyarország az éllovas az európai rangsorban.

Magyarország abban is az uniós éllovas, hogy nálunk haladják meg a legnagyobb mértékben a kormány vásárlóerő-paritáson (PPP) mért „közösségi” fogyasztási kiadásai az „egyéni” fogyasztási kiadásokat, vagyis a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat (oktatás, egészségügy) - írja a Telex elemző cikkében Oblath Gábor, a Kopint-Tárki tudományos főtanácsadója

Az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, amelyeket a kormány jórészt önmagára, illetve saját preferált céljaira fordít. Utóbbiak nem feltétlenül járulnak hozzá a közösség egészének jólétéhez, ám az ilyen típusú kiadások is emelik a GDP szintjét. 

A GDP arányában a magyar állam európai összehasonlításban a legtöbbet költ közigazgatásra, gazdasági ügyekre, sportra és egyházakra, ellenben viszonylag keveset fordít egészségügyre, szociális ellátásra, és az arányok eltolódása 2010 óta következett be - olvasható Palócz Éva tanulmányában. 

A gazdaság általános fejlettségi szintjét kifejezni hivatott GDP/főt tekintve a 27 ország sorrendjében a 23. helyen áll Magyarország. A háztartási fogyasztási kiadás szintjében az EU legutolsó helyen állunk. 

A tényleges egyéni fogyasztás szintjében úgyszintén sereghajtók vagyunk. Ellenben az állami közösségi fogyasztás szintjében toronymagasan vezetünk, ami alapvetően a közigazgatásra fordított, kirívó mértékű kiadásokhoz köthető. E tételt leszámítva is magas maradna az ország közösségi fogyasztási szintje, de nem kiugró mértékben.

A kormányzati természetbeni társadalmi juttatásoknak (például iskolákra, óvodákra, kórházakra fordított kormányzati kiadások) a közösségi fogyasztáshoz viszonyított arányát tekintve viszont az EU-sorrend legvégén állunk. Összefoglalva: miközben európai összehasonlításban a magyar háztartások fogyasztása elképesztően alacsony, a hazai kormányzat közösségi (főleg közigazgatási) fogyasztása kirívóan magas.