Kétszer annyit fizetünk élelmiszerért, mint tettük ezt tíz éve

A magas áfatartalom, a különadók kiterjedt rendszere, az időről időre visszatérő hatósági árképzés, valamint az alacsony hatékonyságú magyar mezőgazdaság együttesen okozzák, hogy a hazai infláció mára Európa élvonalába került. Ma egy átlagos család kétszer annyit költ élelmiszerre, mint 2015-ben.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak az Európai Unióban: 2015-höz képest az árak több mint kétszeresére, 101 százalékkal nőttek, így hazánk toronymagasan meghaladja az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. Egy négytagú család ma havonta mintegy 40 ezer forinttal költ többet élelmiszerre, mint tíz éve – összesítette a Szabad Európa.

Az alapélelmiszerek ára ennél is jobban megugrott: a zöldségek 245, a kenyér 262, a burgonya 276 százalékkal drágult a vizsgált időszakban.

A drágulás mögött több, egymást erősítő gazdasági és strukturális tényező áll. Raskó György agrárközgazdász szerint a legfontosabbak a mezőgazdaság gyenge teljesítménye mellett a kormányzati különadók, a forint gyengülése és az energiaárak emelkedése.

Raskó szerint az élelmiszerek árrobbanásához alapvetően a kormány által bevezetett különadók rendszere járult hozzá. A 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, a népegészségügyi termékadó (közismertebb nevén chipsadó), valamint a bankokra és energiacégekre kivetett adók mind-mind közvetlenül beépültek a fogyasztói árakba, tovább fűtve az egyébként is meglóduló inflációt.

A szakember szerint ezek a terhek végső soron a lakosságot sújtották, hiába ígérte a kormány ennek ellenkezőjét, hiszen a kereskedelmi láncok és a termelők jellemzően továbbhárították a megnövekedett költségeket, beépítve azokat a fogyasztói árakba.

Raskó becslése szerint egy négytagú család ma évente mintegy 450 ezer forinttal fizet többet az élelmiszerekért, mint 2015-ben.

Fizetésünk harmada megy élelmiszerre

Míg tíz éve a jövedelmük átlagosan 20 százalékát költötték élelmiszerre a háztartások, mostanra ez az arány 30 százalékra nőtt – ami főként az alacsonyabb jövedelműek számára jelent súlyos terhet. Ugyanebben az időszakban a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset mindössze másfélszeresére emelkedett.

Raskó az árak elszabadulásának okai között a mezőgazdaság gyenge teljesítményét is kiemeli. A magyar agrárium az EU második legrosszabb hatékonyságú ágazata, csupán Bulgária áll mögöttünk. A fejlesztések elmaradása, a gépesítés hiánya, az elöregedő munkaerő és a szakemberhiány tovább rontják a helyzetet.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbb uniós országban szintén emelkedtek az élelmiszerárak, ám sehol sem olyan mértékben, mint Magyarországon. Az okok között az erősebb nemzeti valuták, az alacsonyabb áfa és a fejlettebb termelési rendszerek szerepelnek.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az élelmiszerárakat tovább torzították az állami beavatkozások – az árstopok, árrés-stopok, különadók, EPR-díjak és a kiskereskedelmi szabályozások rendszere. Ezek korlátozták az árképzési szabadságot, csökkentették a versenyt, és végső soron az árak további emelkedéséhez vezettek, mivel a kereskedők az elmaradt hasznot más termékek árában igyekeztek érvényesíteni.

Kozák szerint a jelenlegi beavatkozások inkább növelik, mintsem mérséklik a fogyasztói árakat, és kérdéses, hogy például az árrés-stop kivezetése milyen hatással lesz az árakra a közeljövőben.