Nagy Márton szerint nem a magyar gazdaság állt földbe, Németország teljesített rosszul
Az elmaradt repülőrajt miatt kizárólag a külső körülményeket, elsősorban a gyengélkedő német gazdaságot okolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában. A tárcavezető többek között beszélt még a beragadt uniós források hazahozataláról, az amerikai pénzügyi védőpajzsról, de reagált a családját érintő korrupciós vádakra is.
Az elmaradt repülőrajt miatt kizárólag a külső körülményeket, elsősorban a gyengélkedő német gazdaságot okolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában. A tárcavezető többek között beszélt még a beragadt uniós források hazahozataláról, az amerikai pénzügyi védőpajzsról, de reagált a családját érintő korrupciós vádakra is.
Terjedelmes interjúban próbált magyarázatot adni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra, hogy idén a tárca miért is nem talált el gyakorlatileg egyetlen számot sem, amikor a magyar gazdaság ez évi kilátásairól beszélt korábban.
Az Indexnek adott interjúban a tárcavezető alapvetően a rossz külső gazdasági körülményekkel indokolta, miért is nem jött be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idei évre vonatkozó növekedési várakozása. Szerinte az NGM alapvetően jól számolt, csupán a külföldi pozitív feltételek nem voltak adottak, amelyek alapján eredetileg a minisztériumban kalkuláltak.
Gyenge német gazdaság
Hogy miért is nem volt képes a magyar gazdaság hozni az eredetileg betervezett 3-6 százalékos éves növekedést, arra magyarázatként Nagy a gyengélkedő német gazdaságot hozta fel elsődleges okként. A magyar gazdaságban szerinte ez a potenciál benne van, azonban a növekvő belső keresletet a nem várt német recesszió lehúzta, így jött ki idénre az elkeserítően alacsony 0-1 százalék közötti gazdasági növekedés.
Szerinte 2026-ra „jöhet a fordulat” odaát, és az idehaza is éreztetni fogja a hatását.
Adódik a kérdés, hogy a német gazdaságnak való ekkora kitettség miatt nem lenne érdemes valamit változtatni a függés mértékén, amire Nagy Márton úgy reagált, hogy bár „ez a kapcsolat az elmúlt időszakban nem csökkent, hanem erősödött”, ennek ellenére több külkereskedelmi partner és szélesebb piac kell Magyarországnak.
A háború is szóba került a beszélgetés során, Nagy ezzel kapcsolatban a belső fogyasztás vezérelte gazdasági növekedés előnyeit emelte ki az ilyen helyzetekben, azt is hozzátéve, hogy erre hosszú távon nem lehet alapozni, ez csupán addig jelent gyógyírt, amíg a külső gazdasági feltételek nem normalizálódnak kellőképpen.
Az erős külső kitettséget szimbolizáló német gazdaság, és a szomszédban dúló háború gazdasági következményei mellet magától értetődően került szóba Brüsszel is, és a visszatartott uniós források kérdése, amire a tárcavezető a „zsarolás” kifejezést találta a legmegfelelőbbnek. Az uniós pénzek hazahozatalára Nagy azonban ígéretet tett, a Fidesz választási győzelme után ugyanis „a kormány viszonya rendeződni fog az EU-val”, bár hogy ezt a véleményét mire alapozta a tárcavezető, azt igazén nem tudni.
Pénzügyi védőháló
Alaposan kikezdte a kormányzat szavahihetőségét az úgynevezett amerikai pénzügyi védőpajzs állítólagos ígérete; ezt a kérdést Nagy azzal próbálta helyre tenni, hogy nem egy konkrét pénzügyi eszköz, hanem egy többelemű konstrukció körvonalazódott a két vezető megállapodásában.
A világgazdasági horizonttól eltávolodva az interjúban érintették a lakosság „anyagi helyzetét” is, amit Nagy Márton szerint sikerült alapvetően megvédeni, mert mint fogalmazott „a reáljövedelmek növekedése tekintetében Magyarország kiemelkedően teljesít. Ha jövedelmi decilisekre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy az alacsonyabb keresetűeknél gyorsabb a növekedés, mint a magasabb jövedelműeknél.”
Az inflációs nyomás elleni magyar csodafegyverről, vagyis az árrésstopról is szó esett a beszélgetés során, ennek kivezetése régóta foglalkoztatja mind a lakosságot, mind pedig a hazai kereskedőket, ez utóbbiakat elsősorban annak piactorzító hatásai miatt. Nagy Márton az intézkedés 2026 február végi tervezett kivezetésével kapcsolatban annyit mondott, hogy az „egyáltalán nem biztos”.
Lapunk is számtalan alkalommal foglalkozott az úgynevezett magántőkealapokba pumpált közpénzek ügyével, és, hogy mindebben érintettsége lehet családi kapcsolatai révén Nagy Mártonnak is, ám a miniszter ezt a feltételezést azzal hárította el, hogy azt egyértelműen egy lejárató kampányként értékeli. Mint fogalmazott:
„A személyem elleni támadások nem rólam szólnak, hanem arról, hogy valaki a gazdaság működtetésének egyik kulcsterületét akarja hitelteleníteni”.
Címlapkép: Nagy Márton / Facebook
