Nagy Márton szerint nem is a gazdasági növekedés a fő cél

Ha nem lenne külső dekonjunktúra, akkor a magyar gazdaság legalább 2 százalékkal növekedne – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Exkluzív című műsorában. Emellett azt is elmondta, miért volt csalódott a vártnál rosszabb GDP-adatok miatt, mivel miniszterként neki a növekedést kell hajtania, de nem mindenáron. 

„Ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik gazdasági növekedés. Vannak ugyanis fontosabb szempontok is” – mondta a Világgazdaság VG Exkluzív podcastjében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A műsorban emellett a magyar gazdaság stagnálásának okairól, a magyar út sajátosságairól, a német gazdaságról való leválásról, illetve a kormány terveiről is beszélt a miniszter.

Nagy Márton szerint a 2013 és 2020 közötti időszak volt a hét bő év a magyar gazdaság történetében, amikor a világgazdaságban is alacsonyan voltak a kamatok és a költségek, miután a kamat, a hitel, a likviditás is mind bőséggel voltak. A Covid óta azonban változott a világ, amit a háború és az energiaválság csak még inkább felgyorsított. 

„Ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik a gazdasági növekedés" 

– fogalmazott a miniszter, aki 14 kormányzati vívmányt is kiemelt, amik közül a családközpontúság és a demográfia talán a legfontosabbak, még a növekedés kergetésénél is előbbre valók. Nagy Márton szerint Magyarországon a fenntarthatóság mögött is mindig az a gondolat húzódott, hogy a társadalomnak család- és munkaalapúnak kell lennie. 

De a vállalkozói szektorban sem a mindenáron való növekedés érvényesült, ezért igyekeztek megtartani a magyar tulajdont a stratégiai szektorokban, hogy ne külföldi cégek nyerjenek a növekedésből, mert akkor egy exkluzív növekedés valósul meg, ami nem túl jó. 

„Persze a neoliberális közgazdászok, a multifanok vagy a bankárok nem így élik meg. De mi azt mondtuk, hogy a stratégiai szektorokban igenis magyar tulajdonnak kell lennie" – mondta, hozzátéve, hogy jobb lenne, ha közben nemzeti bajnokok nőnének ki, így a növekedésből származó profit a magyaroknál kötne ki. 

Nagy Márton arról is beszélt még, hogy a magyar út ugyan lassabb, de fenntarthatóbb, és a Romániával való összehasonlítás, miszerint már ők is leelőzték Magyarországot a gazdasági növekedés tekintetében, nem állja meg a helyét. 

Míg Magyarország egy kis nyitott gazdaság, ahol az export adja a GDP 85 százalékát, Lengyelország egy közepes, hozzánk képest nagy ország, rendkívül nagy belső piaccal. De zárt, az export a GDP-hez viszonyítva csak 40 százalékos. Márpedig a nagy belső piac képes felszívni egy csomó tőkét, emiatt nagy növekedési potenciálja is van, ami manapság is érvényesül - érvelt a miniszter azzal kapcsolatban, hogy Románia vagy Lengyelország nem jó összehasonlítási alap. 

Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés lassulása az elmúlt évek nehézségei miatt alakult úgy, ahogy.

A kormány hiába várt tavaly 3,4 százalékos gazdasági, a repülőrajt elmaradt, helyette 0,3 százalékkal bővült a magyar GDP, ami azt is jelenti, hogy harmadik éve stagnál a magyar gazdaság. 

Nagy Márton szerint a fő probléma az energiakitettség volt, hiszen korábban senki sem gondolta, hogy az áram ára egy nagyon alacsony szintről el tud szakadni és horrorisztikus szintre emelkedik. Az árstopokkal kapcsolatban azt mondta, mindenki elégedett velük, ezért nem is kritizálja most senki, az inflációt pedig sikeresen „letörték" a jegybankkal együtt. A tavalyi gyenge GDP-adatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: 

„Csalódott voltam, egy gazdasági miniszternek mindig az a feladata, hogy a gazdasági növekedést minden erejével támogassa. Mi ezt tettük, akár a lakosság, akár a vállalkozók segítésén keresztül". 

Hozzátette, rengeteg olyan programot indítottak, amivel a gazdaságot megpróbálták felpörgetni. Ez szerinte sikerült is, ezek az intézkedések ott vannak a gazdaságban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ő a német gazdasági miniszter, nem tudja a német gazdaságot beindítani, ez pedig a magyar gazdaságra is negatív hatással van. 

Január elején megírtuk, hogy miután tavaly elmaradt az ígért repülőrajt és a gazdasági növekedés is jócskán az előre jelzett alatt maradt, a Nemzetgazdasági Minisztérium szilveszter napján közzétette, hogy milyen inflációs, növekedési és költségvetési számokat látnak 2029-ig. Nagy Márton tárcája ismét 3 százalékosnál nagyobb GDP-növekedést jósolnak, miközben épp most derült ki az is, hogy az államháztartás hiányát nem sikerült a kormánynak az év végére a megígért szint alá csökkentenie.