Szijjártó Péter tárcája 42 milliárd forinttal szórt meg egy tucatnyi céget a választás előtt

Az egykori Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az országgyűlési választás hetén egyedi kormánydöntések segítségével 42,8 milliárd forint értékű támogatást osztott el tizenkettő cég között. 

A legtöbb ilyen cég cserébe annyit sem ígért, hogy akár egyetlen új munkahelyet is létrehoznak, bár az elmúlt években ez nem is nagyon volt feltétel. A Telex azt írja, a KKM honlapjára feltöltött szerződési lista alapján a legnagyobb, tízmilliárd forintos támogatást a Hell logisztikai partnere, a dunakeszi központú BHS Trans kapta egy 26 milliárd forintos logisztikai központra. 

Bár a kecskeméti Mercedes-gyárnak ennél több, összesen 11 milliárd forint támogatás jutott, ezt két külön szerződésbe foglalták: egyszer kapnak hétmilliárdot gyártástechnológiára és megújulóenergia-termelési rendszerek telepítésére, valamint egyszer 4,2 milliárdot egy kutatás-fejlesztési központra.  

A nyilvános dokumentumok szerint hétmilliárd forintot kapott a kínai Evoring Precision, amely 39 milliárd forintot arra fordít majd, hogy autóalkatrész-gyárat építsen Jászfényszarun.Ez a beruházás a tervek szerint 450 új munkahelyet hozna majd létre, de a szerződésben egy szó sincs arról, hogy akár csak egy munkahely megteremtése is feltétel lenne. 

Közel hasonló összeget, 6,8 milliárd forintot ítéltek meg a kínai Zoomlionnak, hogy több mint 42 milliárd forintból felhúzzon egy nehézgépgyárat Tatabányán. Csunhszin Csan, a vállalat elnöke azt ígérte, a beruházás 800 új munkahelyet teremt majd. 
A Telex az összes szerződést figyelembe véve kiszámolta, hogy a kedvezményezett cégek összesen 180 milliárd forintnyi beruházásra kapnak 42,8 milliárd forintnyi dotációt, ami 23,7 százalékos támogatási intenzitást jelent. 

Hogy ezt kontextusba helyezzék, hozzátették, hogy a korábbi számításaik szerint az akkuipari beruházásoknál általában 12 százalékos az átlagos támogatási intenzitás. A választás előtti hetekben tehát duplaannyi támogatást szórtak szét. 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyébként tavaly tavasszal éles kritikával illette a kormány által alkalmazott egyedi kormánydöntéseket: azt kifogásolták többek között, hogy a döntéseknél nem veszik figyelembe a munkaerőpiaci jellemzőket, illetve azt sem, hogy a pénzt el lehetett-e volna jobban is költeni. 

Kép: Telex/Youtube