Katát újra táncba viszik – sok a kérdés az egyszerűsített kisvállalkozói adó visszavezetése körül
Ha a törvényalkotók nem találják meg a szükséges korlátokat a kata visszavezetésekor, akkor félő, hogy a régi-új kisvállalkozói adózási forma ismét a bújtatott foglalkoztatás melegágya lesz – figyelmeztet a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) elemzésében.

Ha a törvényalkotók nem találják meg a szükséges korlátokat a kata visszavezetésekor, akkor félő, hogy a régi-új kisvállalkozói adózási forma ismét a bújtatott foglalkoztatás melegágya lesz – figyelmeztet a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) elemzésében.
A Tisza kampányígéretei között egészen hangsúlyosan szerepelt már egészen korán a kata, vagyis a kisvállalkozók egyszerűsített adójának a visszaállítása kormányra kerülésük esetén; most Kármán András pénzügyminiszter szerint ez 2027-től visszatérhet a magyar adórendszerbe, vélhetőleg megváltozott feltételek szerint.
A végleges és részletes szabályozás ugyan nem ismert, a GKI azonban megnézte, milyen hatásai lehetnek a visszavezetésnek.
Az adónem 2022 szeptemberi részleges beszántásáig mintegy 450 ezer vállalkozó számára volt elérhető, a GKI becslése szerint az új kata 300–350 ezer vállalkozót, meglévőket és az újonnan belépőket érinthet közvetlenül.
A kata eredeti formájában arra adott lehetőséget, hogy a főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. Népszerűsége is részben ebből az egyszerűségből adódott, ráadásul a büdzsé sem járt rosszul, fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
Kármán ugyan a régi-új adónem beherangozásakor néhány alapvető elvet – alacsony adminisztrációs teher, megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása, a bújtatott foglalkoztatás kizárása, társadalmi egyeztetés a kérdésben – rögzített, a legfontosabb kérdésekről azonban nem esett szót.
Így nem ismert még a pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és, hogy miként is ellenőriznék a visszaéléseket.
A GKI szerint az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált, igaz, magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha viszont a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált – véli a gazdaságkutató cég. Visszatérésük ugyanakkor több dolgon is múlhat: a havi tételes adó összegén, a bevételi limiten és a bürokrácia mértékén.
A GKI szerint három lényegi kérdésen múlhat a visszavezetés sikere. Egyrészt, hogy mekkora lehet a visszatérési potenciál, hogy mi lesz az átalányadózással, és talán a legfontosabb (mely a fő indoka is volt a 2022-es beszántásnak is), hogy hogyan védhető a bújtatott foglalkoztatás ellen?
Az első és utolsó kérdés azért is fontos, mert 2022 előtt sokan a munkaviszony kiváltására alkalmazták a katát, és ha nem lesz „elégséges korlát”, akkor ez most ismét megismétlődhet. Ez pedig akár a hivatalos statisztikákban is megjelenhet, hiszen csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Az átalanyadózás kérdése pedig azért fontos, mert ha a kata kedvezőbb, az átalányadózás leértékelődik, így pedig a 2025-ös költséghányad-emelés hatása is elveszik – véli elemzésében a GKI.




