Sandro Gozi: Orbán kudarcot vallott, a magyarok rosszabbul élnek

Orbán Viktor kudarcot vallott az ország függetlenségének garantálásában, ennek árát pedig a magyar emberek fizetik meg. Magyarországot vissza kell adni a magyarok kezébe, nem pedig egy szűk csoportnak, amely hatalma alatt tartja azt – mondta az Európai Demokrata Párt főtitkára. Sandro Gozi a csütörtökön Budapesten megrendezésre kerülő "Ruszkik, haza!" elnevezésű konferencia előtt nyilatkozott a kontroll.hu-nak.

Kontroll: A nyilvánosságra került információk szerint minden korábbinál nagyobb mértékben avatkozik be Oroszország a magyar belpolitikába és a magyar választásokba, mindez az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján. A csütörtöki Ruszkik, Haza! című konferencia egyértelműen időszerű, de miért fontos ez az Európai Demokrata Párt számára?

Sandro Gozi: Több szempontból is fontos ez az időpont. Egyrészt a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt nemrég csatlakozott az Európai Demokrata Párthoz, és ezzel az eseménnyel is meg akarjuk mutatni, hogy Márki-Zay Péter nemcsak sikeres polgármester, de az ellenzéki erős hangja is.

Van azonban egy ennél még fontosabb ok is: Magyarország ma történelmi választás előtt áll, amely nemcsak a magyarok számára fontos, hanem egész Európa számára is. A magyarok most üzenhetnek Európának, ha sikerül lezárni az önkény és az autoriter rendszer hosszú korszakát. Mi pedig ott szeretnénk lenni azok mellett a magyarok mellett, akik változást akarnak.

Ma Magyarországon sok szó esik a szuverenitásról. De lehet-e valódi szuverenitásról beszélni akkor, amikor egy ország egyre közelebb kerül Oroszországhoz?

Nem, nem lehet. Amit szuverenitásként próbálnak eladni, az valójában alávetettség.

Oroszország egy illiberális állam, amely az energiahordozókat, a propagandát és a politikai kapcsolatokat használja arra, hogy befolyást építsen ki. Magyarország pedig ahelyett, hogy erősítené a saját autonómiáját, egyre inkább kiszolgáltatottá teszi magát. Európa a stratégiai autonómia irányába halad. Magyarország ezzel szemben az ellenkező irányba megy. Ez nem szuverenitás, hanem a függetlenség elvesztése. És ez Orbán egyik legsúlyosabb kudarca, amelynek árát a magyar családok fizetik meg.

A politikai kampány során odáig jutottunk, hogy Ukrajnát fenyegetésként állítja be a Fidesz. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez a narratíva inkább félelmet kelt, mintsem a valóságot írja le?

Ez egy disztópikus narratíva, amelyet azért építettek fel, hogy félelmet keltsenek, összezavarják az emberek, és eltereljék a figyelmüket.

A valóság egyszerű: Ukrajna egy olyan ország, amely az orosz agresszióval szemben védekezik. Európa fenyegetettsége Oroszországból jön, nem azoktól, akik a saját szabadságukért harcolnak. Ennek az ellenkezőjét állítani annyit jelent, mint politikai célokból meghamisítani a valóságot. Ez pedig veszélyes, mert eltávolítja Magyarországot az igazságtól, és olyan logikák felé sodorja, amelyeknek semmi közük a saját történelméhez.

Tizenhat év ugyanazzal a vezetővel: ez stabilitás, vagy annak a jele, hogy a demokratikus rendszer megrekedt?

A tizenhat év nem stabilitást jelent, hanem hatalom koncentrációját.

Ez idő alatt egy olyan rendszer épült ki, amely gazdaggá tette Orbánt, a családját és a hozzá közel álló szűk szövetségesi kört, miközben gyengítette a demokratikus fékeket és ellensúlyokat — olyan törvényekkel, amelyek szűkítették a sajtószabadságot, és folyamatosan átírták a választási és politikai játékszabályokat.

Ez nem intézményi egyensúly, hanem egy zárt rendszer. És egy egészséges demokráciában ennek nem szabadna megtörténnie. A politikai váltógazdaság nem instabilitás: ez az egyetlen módja annak, hogy a hatalom ne váljon magánérdekké.

Az elmúlt években számos bírálat érte a magyar kormányzati rendszer átláthatóságát és integritását. Beszélhetünk-e még átlátható hatalomgyakorlásról?

A tények önmagukért beszélnek. A korrupcióról, a pazarlásról és az erőforrások kezelésének átláthatatlanságáról szóló vádakat folyamatosan dokumentálták.

A probléma nemcsak maga a korrupció, hanem az a rendszer, amely védi azt. Ez egy olyan rendszer, ahol a hatalomhoz közel állók gazdagodnak, miközben azokat, akik megpróbálnák számon kérni őket, félreállítják. És ott vannak a rendkívül súlyos botrányok is, mint a gyermekvédelmi ügy, amelyek nemcsak politikai, hanem erkölcsi kérdéseket is felvetnek.

Ez nem összeegyeztethető az európai normákkal. Európában a hatalomnak átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Magyarországon napjainkban ez túl gyakran nincs így.

Sok állampolgár úgy érzi, hogy romlottak az életkörülményei: magasabb árak, kisebb vásárlóerő. Magyarázható ez csupán egy nehéz gazdasági időszakkal, vagy ez politikai döntések következménye?

Elég megnézni a számokat: miközben más közép-európai országok gyarapodnak, Magyarország lemarad, a szegénység pedig nő.
Ez egy nagyon konkrét dolgot jelent: a családok rosszabbul élnek, mint korábban.
Orbán az egész politikai narratíváját a családok védelmére építette, a valóságban azonban elszegényítette őket — miközben a saját családját és üzleti köreit gazdagította.
Ez a valóság. És ezt egyre több magyar érzi a saját bőrén.

Ha ma az 1956-os szellemet egy konkrét döntéssé kellene lefordítani, mit jelentene ez Magyarország számára?

1956 szabadságot, méltóságot és függetlenséget jelent.Ma ez azt jelenti, hogy véget kell vetni egy tizenhat éve tartó hatalmi rendszernek, megállítani az orosz beavatkozást, helyreállítani az állam átláthatóságát, és újra komoly, egyenrangú kapcsolatot kialakítani Európával.

Magyarországot vissza kell adni a magyarok kezébe, nem pedig egy szűk csoportnak, amely hatalma alatt tartja azt.

Fotó: EDP