Volt vezérkari főnök: Ellopták az ukránok lefizetésére szánt pénzt, ezért dőlt be Kijev elfoglalása

Szenes Zoltán korábbi vezérkari főnök volt Kéri László vendége a Kéri Kérdi című műsorban. A nyugállományú vezérezredes az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy általában egy ilyen konfliktus három évig tart, de szükség van a lezárásához egy olyan külső befolyásra, mint amilyen most az amerikai elnökválasztás lehet.

Az olimpia miatt indult 24-én a háború

Szenes szerint senki nem hitte el, hogy a 2014-ben indult kelet-ukrajnai összecsapások után lesz egy jóval kiterjedtebb háború. Pedig az amerikai hírszerzés 2022 februárja előtt már háromszor figyelmeztetett arra, hogy az oroszok támadást indítanak Ukrajna ellen. 2021 októberébe sem hitték ezt el az Európai Unió és a NATO vezetői, mert annyira irracionális volt, hogy Európában újabb háború törjön ki. Köztük volt Orbán Viktor is, aki a február eleji moszkvai látogatása után jött úgy haza Budapestre, hogy sokat tett a békéért és kijelentette, hogy nem lesz háború. Szenes azt mondta, hogy legkésőbb akkor kellett volna komolyan venni a háborús előkészületről szóló jelentéseket, amikor februárban az oroszok a februári hadgyakorlatra a távol-keleti országrészből is áthoztak 30 ezer főt az ukrán határhoz.

A kínaiak viszont már előbb tudtak az oroszok terveiről. Szenes szerint Vlagyimir Putyin nem kockáztatta volna azt, hogy megsértse a kínaiakat egy olyan dologgal, amire valószínűleg elég kevesen gondolnának. Február elején volt az orosz elnök Pekingben és Kína csak úgy hagyta jóvá az orosz offenzíva megindítását, hogy ha az nem érinti a téli olimpiai játékokat.

"A háború azért indult február 24-ével, mert február 21-én lett vége a kínai téli olimpiának. És addig nem indíthatta a Putyin a háborút, ameddig az olimpia be nem fejeződött. Emögött meg az van, hogy amikor volt a pekingi olimpia 2008-ban, akkor támadta meg Chinvalit (Dél-Oszétia fővárosa - a szerk.) Grúzia, és akkor volt a nyári olimpiának a megnyitója. És a világsajtó 40 százaléka elfordult a nyári olimpiától és a kínaiak nagyon megsértődtek. Ez most benne volt a dealben."

Szenes Zoltán, nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök volt Kéri László vendége a kontroll.hu Kéri Kérdi című műsorában.

Ellopták a korrupcióra szánt pénzt

Ha Zelenszkij elnök azt választja, hogy Londonban alakít emigráns kormányt, akkor a kijevi vezetést gyakorlatilag elfoglalták volna rövid idő alatt a parlamenti oroszbarát pártok segítségvel. De ez nem történt meg és Szenes szerint az is akadályozta a gyors orosz győzelmet, hogy olyan össznépi ellenállással szembesültek az oroszok, amilyenre nem számítottak. A másik ok pedig az lehetett, hogy ugyan megpróbálhatták megvenni az ukrán tiszti kart, de a korrupcióra szánt pénzt ellopták az orosz tábornokok.

"Putyin úgy tudta, hogy korrumpálva van az ukrán tisztikar. Tehát, hogy egy csomó pénzt nyomtak már korábban az orosz katonai elhárításnak, hogy vásárolja meg az ukrán fölső katonai vezetést, és utólag a leváltásokból tudom én azt igazolva látni, hogy ezt a pénzt valószínűleg ellopták az orosz tábornokok közben, ami az ukránok korrumpálására szánt pénz volt, az eltűnt menet közben az oroszoknál, és ezt a későbbi leváltások egy kicsit igazolják is."

Elnökválasztás segítheti a háború lezárását

A három év egy olyan kritikus határ, ami azt jelenti, hogy a felek elfáradnak a volt vezérkari főnök szerint, de hozzátette, hogy mindig kell valami külső körülmény. Például egy személyi változás, mint a Koreai-háború alatt Sztálin halála. Az orosz-ukrán háborúban ilyen lehet az amerikai elnökválasztás.

Nagyon fontos az is, hogy az Egyesült Államok és Kína viszonya hogyan alakul, mert Szenes Zoltán szerint ők készülnek egymással szemben, ugyanis a kínai vezető 2027-et jelölte meg szerinte céldátumnak, hogy Kínának addigra kell felkészülie Tajvan visszavételére. Oroszország viszonylag sok erőforrást vesztett a háborúban és több területen is függő viszonyba került Kínával, ami egybe esik Peking hosszú távú terveivel.

Az adásból kiderül még, hogy miben volt úttörő az ukrán hadsereg és, hogy milyen szerepe van a dróntechnológiának a hadszíntéren. Szenes Zoltán az alább megtekinthető műsorban beszél arról is, hogy hogyan függ össze az izraeli-arab konfliktus eszkalálódása az orosz-ukrán háborúval: