Perel a kormány, mert figyelmen kívül hagyták a szavazatát ott, ahol vétózni szokott

A magyar kormány pert indított a luxemburgi Törvényszéken az Európai Tanács alá tartozó Európai Békekeret (EPF) ellen az Ukrajnának nyújtott több milliárd eurónyi támogatás miatt.  

A keresetet eredetileg az EU Bíróságához nyújtották be, de az a Törvényszékhez irányította az ügyet. A luxemburgi testülethez a kormány július 11-én nyújtotta be a dokumentumot, ahol formai szempontból befogadták az ügyet, és 

A Tanács tavaly májusban fogadott el egy határozatot, amely arról rendelkezik, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni. Az EPF az Unió kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből egyebek között katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.

A magyar kormány szerint a fenti eljárás sérti az uniós alapszerződésekben megfogalmazott jogszerű döntéshozatal alapelveit. Azt kifogásolják, hogy a „megtámadott határozat elfogadása során az Európai Békekeret Bizottsága megsértette az említett rendelkezéseket azáltal, hogy döntése során úgy ítélte meg, hogy Magyarország – mivel állítólagosan nem minősül »hozzájáruló tagállamnak« – nem vehet részt a szavazásban”, és ezért szavazatát figyelmen kívül hagyták. Ezért Magyarország azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az EPF irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését, amely a tanácsi határozat végrehajtásáról rendelkezett. A Tanács által meghozott 2024-es döntés rögzítette azt is, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így az egyes tagállamoknak nem kell plusz kiadásokkal számolniuk.

Hosszadalmas jogi folyamatok kezdődnek most, így akár évekbe is telhet, amíg ítélet születik az ügyben, nem beszélve az esetleges fellebbezésekről. Az ügy a Törvényszéktől a Bíróság elé kerül fellebbezés útján. Fontos tudni, hogy az EU Bírósága a magasabb rangú az uniós ítélkezésben. A jelenlegi rendszer már nem csak katonai célokra irányítja a forrásokat, hanem egy részét civil és újjáépítési feladatokra biztosítja.

Az Európai Békekeretből eddig több mint 11 milliárd eurót kapott Kijev. Orbán többször élt vétójogával, hogy blokkolja az Ukrajnát segítő uniós pénzügyi és katonai segítséget, köztük a 2023 végén kiutalt 50 milliárd eurós segélyalapot. Emiatt a többi tagállam olyan megoldásokat keresett, amelyekkel kikerülhetik a boritékolható magyar vétókat.