Európa fordulóponthoz érkezett: muszáj reagálnia a Trump-tornádóra

Hétfőn a vezető európai államok döntéshozói találkoztak Párizsban, hogy megvitassák az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalások stratégiáját. A katonák bevetéséről is tárgyaltak. A hétvégén mély a döbbenetet okozott a müncheni biztonsági konferencia, hiszen a találkozó megerősítette az európaiak félelmeit, hogy az Egyesült Államok egyedül tárgyal az ukrajnai háború befejezéséről Oroszországgal. Szijjártó Péter viszont ismét trollkodhatott egy jókorát, de ez úgy hangzott, mintha egy orosz gyarmat helytartója szólt volna belőle.

Európa legfontosabb politikusai, valamint az EU és a NATO képviselői hétfőn Párizsban tárgyaltak a megfelelő válaszlépésekről. „Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” - mondta Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás után. Hozzátette, hogy a béketárgyalásokat elvben üdvözölni kell, „de számunkra világos, hogy ez nem jelenti azt, hogy diktált béke lehet, és azt Ukrajnának el kell fogadnia egyből, amit elé raknak” – számolt be róla a Handelsblatt.

 „Kell lennie amerikai támogatásnak Ukrajna biztonsága érdekében. Az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy újra megtámadja Ukrajnát” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök. A párizsi összejövetelen nem született határozat és nem volt zárónyilatkozat sem. A találkozót megelőzően a házigazda Emmanuel Macronhoz közel állók azt híresztelték, hogy ez nem egy csúcstalálkozó, hanem inkább „informális megbeszélés”. Scholz is hangsúlyozta, hogy a kerekasztal „nem az a formátum, ahol döntéseket hozunk”.

A feladat azonban egyértelmű: az európaiaknak tervre van szükségük arról, hogy mit tehetnek Donald Trump hegemóniája ellen, és hogyan kapcsolódhatnak be érdemben az ukrajnai tárgyalásokba. Ehhez kapcsolódik az a stratégiai kérdés, hogy Európa hogyan kívánja garantálni a jövőben a biztonságát a Putyin Oroszországának fenyegetéseivel szemben.

A francia elnök, aki évek óta „szuverén Európát” követel a biztonság és a védelem terén, meghívta az amerikai és az orosz vezetőt is. Az Élysée-palotában tartott találkozót megelőzően Macron telefonon beszélt Trumppal, de az eszmecseréről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.

Ursula von der Leyen: Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett

Az éjszaka folyamán kiderült, hogy Macron Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt. A biztonsági garanciákról és a tartós békéről tárgyaltak - írta Zelenszkij az X-en: 

„Közös elképzelésünk van: a biztonsági garanciáknak szilárdnak és megbízhatónak kell lenniük. Bármilyen más döntés ilyen garanciák nélkül, például egy törékeny tűzszünet, csak egy újabb orosz megtévesztés lenne, és egy új orosz háború előszele Ukrajna vagy más európai államok ellen.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Párizsba érkezése után kijelentette, hogy Európa biztonsága „fordulóponthoz érkezett”. „Természetesen Ukrajnáról van szó, de minket is érint” - mondta német politikus, aki szerint a közös európai védelemnek sürgősen szüksége volt egy lökésre.

Macron, von der Leyen és Scholz mellett további hat ország vezetője vett részt a tanácskozáson: Starmer az Egyesült Királyságból, Giorgia Meloni Olaszországból, Donald Tusk Lengyelországból, Dirk Schoof Hollandiából, Mette Frederiksen Dániából és Pedro Sánchez Spanyolországból. Rajtuk kívül António Costa, az EU Tanácsának elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára is részt vett a megbeszélésen.

A francia elnökhöz közel álló források szerint a találkozó az első lépés, és az elképzeléseket ezután továbbfejlesztik más partnereikkel is. Ez azokra az uniós államokra vonatkozik, amelyek nem voltak jelen a hétfői találkozón, és úgy érezhetik, hogy kimaradtak. Párizs szempontjából azonban fontos, hogy először egy kisebb csoportban „összehozzák az álláspontokat”, hogy a későbbi brüsszeli megbeszéléseket már leegyszerűsítsék.

„Az Ukrajna-dosszié felgyorsulása és az amerikai vezetés nyilatkozatai következtében az európaiaknak többet, jobban és egységesen kell együttműködniük a kollektív biztonságunk érdekében” 

- mondta Macron egyik befolyásos tanácsadója. A találkozó arról szólt, hogy „mi lehet az európai hozzájárulás lényege az ukrajnai háborúból kivezető úthoz, amely tiszteletben tartja az általunk meghatározott feltételeket, azaz Ukrajna és Európa szuverenitását és biztonságát”.

Ami megosztja Európát: európai csapatok küldése Ukrajnába

Ennek fényében felmerül a biztonsági garanciák kérdése. Az Élysée-palota szerint az Ukrajnának történő további fegyverszállítások mellett európai csapatok esetleges ukrajnai állomásoztatásáról is tárgyalni kell. Az európai állspontok különösen ebben a kérdésben még mindig távol állnak egymástól. Németország és Spanyolország nagyon szkeptikus. Scholz szerint a vita a Bundeswehr katonáinak egy esetleges békefenntartó műveletben való részvételéről még korai:

„Nagyon fontos, hogy felismerjük, hogy sajnos még nagyon messze vagyunk”. 

Macron viszont már régóta nyitott az európai katonák bevetésére. Starmer megismételte azt is, hogy kész arra, hogy országa katonai erőkkel járuljon hozzá egy esetleges ukrajnai tűzszünet biztosításához. A békefenntartó csapatok a balti államok számára is opció lenne, és Svédország sem zárta ki ezt hétfőn.

Amerikai „one man show”, európai saját haderő

Trump és Putyin múlt heti telefonbeszélgetése óta vannak arra utaló jelek, hogy Washington „one man show-t” visz az ukrajnai konfliktusban. Erre csak ráerősített a müncheni biztonsági konferencia ahol Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai megbízottja jelezte, hogy az európai képviselőket kizárják a tárgyalásokból.

Kellogg felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy jelezzék a biztonsághoz való lehetséges hozzájárulásokat, például katonákat egy békefenntartó erőhöz, kiképzési missziókat vagy fegyverrendszerek szállítását. Keddre terveznek egy találkozót Szaúd-Arábiában, amelyen az Egyesült Államok és Oroszország küldöttségei Marco Rubio és Szergej Lavrov külügyminiszterek vezetésével - Európa és kezdetben Ukrajna nélkül – megkezdik a megbeszéléseket.

Magas rangú diplomaták Brüsszelben megdöbbenéssel reagáltak arra, hogy Trump már a megbeszélések előtt mennyire látványosan közeledett Putyinhoz. Az új amerikai kormányzat világossá tette, hogy Ukrajna ne reménykedjen a NATO-csatlakozásban, ehelyett fel kell készülnie az oroszok által megszállt területek elvesztésére.

Az európaiak attól tartanak, hogy Trump teljesíthet egy régi orosz követelést, és kivonhatja az amerikai csapatokat Közép- és Kelet-Európa országaiból. Ezzel Putyin egyik központi stratégiai célja teljesülne, és Európa biztonsága veszélyesen meggyengülne. 

A párizsi megbeszéléseken most az a vezérelv, hogy Ukrajna nélkül nincs döntés Ukrajnáról, Európa nélkül nincs döntés Európáról. Zelenszkij korábban felszólította az európaiakat, hogy „teljes mértékben vegyenek részt a béketárgyalásokon és a jövőbeli háborúk megelőzésére irányuló erőfeszítésekben”. Zelenszkijnek volt egy további üzenete is: 

„Európának szüksége van saját fegyveres erőkre, aminek most jött el az ideje.”

A felhívás a hétfőn Párizsban ülésező európai állam- és kormányfőkhöz is szólt. Bár konkrétan nem akartak közös hadseregről tárgyalni, az ukrajnai tárgyalásokon kialakított stratégiájuk mellett a jövőbeni közös biztonság- és védelempolitikáról is beszélni akartak. Párizs szemszögéből ez nemcsak az európai fegyverkezési programok jobb összehangolását jelenti. Az európaiaknak jelentősen növelniük kellene védelmi kiadásaikat is. Ennek finanszírozására az EU-n belüli közösségi adósságot kellene megfontolni – írja a német gazdasági lap.

Berlin eddig elutasította a koronavírusos válságcsomag mintájára kialakított új közös védelmi hozzájárulást. Németországot Scholz kancellár képviseli még a csúcstalálkozón, kevesebb mint egy héttel a Bundestag-választások előtt. Párizs azonban már most nagyon figyeli a CDU vezetőjelöltjének, Friedrich Merznek az álláspontját ebben a kérdésben.

Von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb rugalmasságot fogja biztosítani az uniós államoknak az uniós költségvetési szabályokban, hogy növelhessék védelmi kiadásaikat. A brüsszeli hatóság szerint azonban nem az adósságszabályok felfüggesztéséről van szó, ahogyan az a 2020-as koronavírus-járvány idején történt. Ehhez ugyanis súlyos gazdasági visszaesésre lenne szükség. A szabály tavalyi reformja óta azonban a tagállamok aktiválhatnak egy nemzeti mentőzáradékot, ha külső körülmények miatt rendkívüli védelmi kiadásokra kényszerülnek.

Macron már vezető szerepben látja önmagát

Macron továbbra is Európa vezetője akar lenni a Trumppal szembeni fellépésben is. Az Élysée-palota mindenesetre igazoltnak érzi magát abban, hogy az elnöknek végül is igaza volt az „európai szuverenitást” követelő felhívásával, amelyre különösen Berlin alig adott választ az ukrajnai konfliktus fejleményeinek tükrében.

Júniusban a NATO új képességcélokat kíván közzétenni az egyes tagállamok számára. Az első elképzeléseket már 2024 tavaszán benyújtotta a szövetség tagjainak. A szövetségi védelmi minisztérium egy belső dokumentuma szerint, amelyről a Welt am Sonntag októberben számolt be:

• a NATO-ban a harcoló dandárok számát 82-ről 131-re,
• a hadosztályparancsnokságok számát pedig 24-ről 38-ra növelnék.

NATO-körök szerint jelenleg egyetlen európai hadsereg sem képes hadba vonulni nagy hadosztálynyi - 20 000 katonának megfelelő - harci egységekkel, még Nagy-Britannia és Franciaország sem. Az európaiaknál hiányoznak a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek is, és a légvédelemben is vannak hiányosságok.

Az oroszok többet költöttek fegyverekre tavaly, mint egész Európa

Az IISS londoni székhelyű agytröszt nemrég közzétett éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország tavaly többet fektetett fegyverkezésbe, mint az összes európai ország együttvéve, ha a kiadásokat a vásárlóerővel korrigálják.0

A jelentés szerint Oroszország 462 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött, míg az európaiak együttesen csak 457 milliárd dollárt.

A február 3-i brüsszeli informális EU-csúcstalálkozón az állam- és kormányfők már arról tárgyaltak, hogyan lehetne gyorsabban és hatékonyabban előmozdítani az európai újrafegyverkezést, és milyen szerepet kellene ebben játszania az Európai Uniónak. Egy magyarországi reakció azonban megmutatta, hogy a párizsi találkozó után mennyire nehéz lesz az egész EU-t egy irányvonal mellett elkötelezni: Szijjártó Péter külügyminiszter egy kazahsztáni látogatás alkalmával a közösségi oldalán gúnyolódott azokon a „frusztrált európai vezetőkön”, akik „háborúpárti és Trump-ellenes” álláspontjukkal meg akarták akadályozni az ukrajnai békeszerződést.

Fotó: Facebook / Német Nagykövetség