Orbán kezéből kicsavarhatják a legfőbb brüsszeli fegyverét

Magyarország vétójoga értelmetlenné válhat a tagállamok egy csoportja által kidolgozott tervek szerint. A leendő német kormány is keményebb fellépést szorgalmaz a jogállamiságot megsértő tagállamokkal szemben, ami a szavazati joguk megvonásával is járhatna. Az orosz szankciók fenntartása is sokkal egyszerűbb lenne Putyin első számú uniós szövetségese nélkül.

Néhány uniós kormány úgy véli, hogy sikerült megoldást találni arra, hogy Orbán Viktor ne vétózhassa meg az orosz szankciókat, mégpedig úgy, hogy a szankciókat nemzeti szintű döntéseknek tekintik, amelyekhez nem kell európai konszenzus. Hat diplomata megerősítette a legalább fél tucat ország által szorgalmazott közös erőfeszítést, amelynek célja az uniós szintű Oroszország elleni szankciók hazai jogrendbe való átültetése. 

Ez gyakorlatilag alááshatja Magyarország vétójogát a szankciók megújítása ellen. Jelenleg ugyanis az intézkedések hathavonta történő megújításához a blokk egyhangú támogatására van szükség.

„Mindannyiunknak - a tagállamoknak és az intézményeknek - számolnia kell azzal a forgatókönyvvel, hogy a szankciókat nem újítják meg. Biztosítanunk kell, hogy a szankciórendszer ezzel szemben ellenálló legyen” - mondta az egyik diplomata a Politicónak. 

A magyar miniszterelnök vétózása egyre irritálóbb

Jelzésértékű, hogy a lépést fontolgató országok között olyanok is vannak, amelyek a múltban vonakodtak attól, hogy az EU ernyőjén kívül korlátozásokat vezessenek be, mint például Belgium és a Csehország. Várhatóan nem minden kormány fog csatlakozni ehhez az elképzeléshez, viszont amennyiben több fajsúlyos ország is követné azt, az mindenképpen korlátozná a jövőbeni magyar vétó hatását.

„Orbán Viktor többször is azzal fenyegetőzött, hogy vétójogával élve túszul ejti a független uniós kezdeményezéseket. Megfogadta, hogy megakadályozza az orosz olaj-, gáz- és nukleáris technológia elleni intézkedéseket. Tette mindezt annak ellenére, hogy korábban figyelmeztetett, hogy a szankciókkal sújtott orosz energia megvásárlásához való visszatérés végzetes hiba lenne” – emlékeztet a tekintélyes brüsszeli lap.

Januárban a magyar delegáció megtagadta a korlátozások megújításának jóváhagyását, és ezzel néhány órán belül lehetővé tette, hogy dollármilliárdok áramoljanak vissza az oroszokhoz. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ekkor a tettek mezejére lépett, és nyomást gyakorolt Orbánra, hogy engedjen, így végül a magyar kormány elállt a vétótól.

A szavazati jog megvonása 

Az európai külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben találkoztak, hogy előkészítsék az uniós szintű korlátozások újabb körét, immáron a tizenhetediket, amelyet Moszkvával szemben vezettek be az ukrajnai 2022. februári teljes körű inváziója óta. Az európai vezetők legutóbbi, márciusi találkozóján Magyarország elutasította az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos egyértelmű következtetések aláírását, ami újabb vitát váltott ki arról, hogyan kezeljék Orbánnak az uniós politika kulcsfontosságú elemeivel szembeni folyamatos ellenállását.

Németország leendő kormánykoalíciója is keményebb fellépést szorgalmaz az EU-ban a jogállamiságot megsértő országokkal szemben, beleértve a szavazati joguk esetleges megvonását. Ez a rendelkezés a jelek szerint Magyarországot célozza. A tagállamok azonban továbbra is megosztottak abban, hogy ez miképpen is működhetne a gyakorlatban.

Míg egyes uniós diplomaták sokkal gyakorlatiasabbnak tartják azt a tervet, hogy a fontos politikai döntéshozatalt Brüsszelből a nemzeti szintre helyezzék át, Ukrajna európai szövetségesei ódzkodnak minden olyan lépéstől, amely alááshatja a közös frontot, különösen Donald Trumpnak a Kremllel való kapcsolatok normalizálására irányuló egyoldalú erőfeszítéseivel szemben.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a csúcstalálkozót megelőzően a lapnak nyilatkozva viszont kevés lehetőséget lát arra, hogy eltöröljék azt a követelményt, hogy mind a 27 tagállamnak egyet kell értenie a külpolitika kulcsfontosságú kérdéseiben:

„Ha nincs vétójogod az alapvető érdekeidben - nem csak Magyarországról van szó, hanem sok más államról, amelyeknek alapvető érdekeik vannak -, akkor szerintem Európa nagyon könnyen sokkal gyengébb lehet.”

Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy azt Orbánra bízzák

Lipavsky szerint az Orbánnal való rendszeres összeütközések „egyik következtetése”, hogy több döntés fog születni „a hajlandóak koalíciójának” szintjén, amely az európai országok laza csoportosulása, amely Ukrajna politikai és katonai támogatására alakult. 

„Ez az uniós intézményeken belül a közös külpolitika kudarcaként is felfogható, de valójában a politikai megoldás megtalálására kellene összpontosítanunk” – tette hozzá a cseh külügyminiszter.

„Orbán Viktor az elszigetelődést és az illiberális demokrácia útját választotta az EU és valójában Magyarország nyilvánvaló érdekeivel szemben. Sok lehetőséget kapott, de elutasította a kinyújtott kezeket. Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy egyetlen emberrel tárgyaljunk, aki gyökeresen másképp látja a dolgokat, mint mindenki más” – jegyezte meg egy másik diplomata név nélkül.

Fotó: YouTube / Euronews