Jeszenszky Géza: Szijjártó „ordas hazugságot” terjeszt a békéről

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az európai vezetők mellett Ukrajna elnöke is felelős azért, hogy 2022-ben nem született jobb béke Oroszországgal az isztambuli béketárgyalások során. Jeszenszky Géza lapunknak nyilatkozva élesen cáfolta ezt: a tervezet Ukrajnát rendkívüli módon korlátozta volna, így nem meglepő, hogy Kijev nem írta alá.

Az Orbán-kabinet külügyminisztere egy pódiumbeszélgetésen kiemelte, hogy a világ nagy része jelenleg arra keresi a választ, mikor ér véget az ukrajnai háború. Szijjártó szerint Európa hibásan reagált a konfliktusra, folyamatosan súlyosbítva a helyzetet gazdasági, társadalmi és biztonsági szempontból. Hozzátette, ha most véget érnének a harcok egy olyan megállapodással, amilyet Ukrajna már 2022-ben aláírhatott volna, felmerülhet a kérdés, miért nem történt ez meg korábban.

„Az európai politikusok nem a békében érdekeltek, hanem gyakorlatilag marmonkannákkal hordják az olajat a tűzre napi rendszerességgel” – fogalmazott Szijjártó,

hozzátéve, hogy az európai elit nem kerülheti el a felelősségre vonást a háború után, és ugyanez vonatkozik Zelenszkijre is az isztambuli tervezet kapcsán.

Jeszenszky Géza az Antall-kormány volt külügyminisztere szerint kifejezetten félrevezető Európát háborúpártinak beállítani. A Kontroll megkeresésére úgy reagált,

Európa mindig is békét akart, de az orosz agresszió felrúgta az európai békét, a nemzetközi jogot és saját 1994-es ígéretét. Ordas hazugság azt állítani, hogy Kijev elmulasztotta volna az optimális békét 2022-ben” – mondta.

A történész hangsúlyozta, hogy egy szuverén ország maga dönt katonai és gazdasági szövetségeiről. Az isztambuli béketervezet jelentősen korlátozta volna Ukrajna haderejét, a létszámot 250 ezerről 80 ezerre csökkentette volna, ezzel a védtelenség irányába terelve az országot. A tervezetben az orosz fél jóhiszeműsége sem volt jelen, ezért a nem aláírás teljesen érthető.

„Óriási elismerés jár az ukránoknak, hogy három és fél éve honvédő háborút vívnak. A magyar kormány ezzel szemben történelmi emlékezet hiányában Moszkva oldalára próbálja állítani a lakosságot” – fogalmazott Jeszenszky.

Fontos kiemelni: a 2022-es tervezet a háború kitörése után, lényegében Oroszország által diktált feltételrendszer volt. A mostani helyzet Ukrajna számára több szempontból előnyösebb garanciákat kínál a több mint három év harc után. Az isztambuli tervezet főbb pontjai a következők lettek volna:

• Ukrajna vállalta volna állandó semlegességét, elutasítva a NATO-tagságot (jelenleg a NATO adna védelmi garanciákat);
• Nem gyárthatott, nem szerezhetett, és nem tarthatott nukleáris fegyvereket;
• Nem engedett volna be külföldi csapatokat, és nem adta volna át katonai infrastruktúráját (repülőterek, tengeri kikötők) más országoknak;
• Tartózkodott volna a külföldi részvételű hadgyakorlatoktól és a katonai konfliktusokban való részvételtől;
• Semmi sem akadályozta volna közvetlenül Ukrajna EU-tagságát (ezt jelenleg Magyarország akadályozza)
• A Krím és Donbasz térségét Oroszország ellenőrzése alatt hagyta volna (jelenleg viszont az oroszok nem uralják a Donbasz egészét);
• Oroszország cserébe megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát (érdemi garanciák nélkül).

Utóbbi azért lett volna aggályos, mert az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja átfogó biztonsági garanciákat nyújtott volna Kijevnek, azonban Oroszország is a tanács állandó tagja, tehát könnyen vétózhatta volna épp azt a garanciát, amit maga ajánlott.

Jeszenszky szerint az ukrán döntés helyes volt, mert az ENSZ alapokmánya tiltja a viták fegyveres úton történő rendezését, és nem lehet egy agresszor diktátumai alapján korlátozni egy szuverén államot.

Kiemelte továbbá, hogy a magyar kormány energiafüggősége az orosz olajtól és gázértékesítéstől fenntartja a háború „olaját a tűzre”, és sürgette a leválást 2027 előtt. A történész cáfolta Szijjártó azon állítását is, hogy az EU sértené Magyarország szuverenitását azzal, hogy támogatja az ellenzéket a jövő évi választásokon. „Más országoknak joguk van drukkolni politikai szereplőknek, ahogy azt a rendszerváltás idején is tették” – emlékeztetett Jeszenszky.