Pár napon belül megvonhatják Magyarország szavazati jogát az EU-ban

Az EU Tanácsa május 27-én vitatja meg Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az Európai Unió alapértékei, köztük a bírói függetlenség és a kisebbségi jogok súlyos megsértése miatt, a 7. cikkely alapján. Ez megakadályozhatja Orbánékat abban, hogy blokkolják az Ukrajnának nyújtott segélyeket és az Oroszország elleni EU-s szankciókat.

Az Európai Unió Tanácsa május 27-i ülésén meghallgatást tart Magyarország szavazati jogának esetleges elvesztéséről - derül ki a Tanács internetes portálján közzétett napirendből. 

Ez lesz a nyolcadik meghallgatás Magyarországgal kapcsolatban azóta, hogy az Európai Parlament 2018-ban 7. cikk szerinti eljárást indított az ország ellen. Az uniós szerződés 7. cikke lehetővé teszi a Tanács szavazati jogának felfüggesztését, ha egy tagállam következetesen megsérti az EU alapelveit. Az unió ezzel az eszközzel keresi a módját, hogy felülbírálja Orbán Viktor kormányát, ha az megvétózza Ukrajna csatlakozását a blokkhoz. Kaja Kallas, az EU főképviselője május 10-én azt mondta, hogy Brüsszelnek vannak alternatív tervei arra az esetre, ha Magyarország megpróbálná akadályozni Ukrajna tagjelöltségét:

„Van egy B-tervünk és egy C-tervünk, de mi az A tervre összpontosítunk, amelynek lényege, hogy mindenki támogatását megszerezzük.”

A magyar miniszterelnök többször is blokkolta vagy késleltette az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagokat, miközben ellenezte az Oroszország elleni szankciókat. Az Ukrajnának nyújtott támogatás folyamatos akadályozása miatt Magyarország többször is azzal fenyegetőzött, hogy megvonja az ország szavazati jogát.

Az Európai Parlament a 7. cikk szerinti aggályait is folyamatosan felvetette a magyarországi „jogállamiság erodálása” miatt. Az Orbán-kormány alatt Magyarországot egyre több bírálat érte a nemzetközi megfigyelők részéről a sajtószabadság korlátozása és a demokrácia aláásása miatt - írja a The Kyiv Independent. 

Május 18-án tömeges tüntetések törtek ki Budapesten egy ellentmondásos törvényjavaslatra válaszul, amely széleskörű jogköröket biztosítana a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a külföldi finanszírozásban részesülő médiumok és nem kormányzati szervezetek vizsgálatára, szankcionálására vagy akár betiltására. A fideszes Halász János által javasolt törvényjavaslat hasonló az oroszországi „külföldi ügynökökről” szóló korlátozó törvényhez.