Donald Tusk és kormánya nem szabadult ki az illiberális satuból a lengyel elnökválasztással

A kormányfő és az államfő közötti antagonisztikus küzdelem folytatására szavaztak a lengyelek, akik – egy hajszálnyi különbséggel – a Trumppal és Orbánnal barátkozó, jobboldali populista ellenzéki jelöltet választották meg elnöküknek. Donald Tusk másfél év kormányzás után kifejezetten nehéz helyzetbe került, a miniszterelnök ezért első lépésként bizalmi szavazást kér maga mellett a törvényhozásban.

A futballhuligánból lett konzervatív történész Karol Nawrocki minimális különbséggel megnyerte a lengyelországi elnökválasztást vasárnap. A dráma nem maradt el, hiszen az első eredmények még az européer kormányoldal jelöltjét, a varsói főpolgármestert hozták ki győztesnek. A voksolás egyfajta népszavazás is volt a másfél évvel ezelőtt hivatalba lépett, a jobbközéptől a baloldalig terjedő koalíciós kormányról. 

Donald Tusk kabinetjének a jelek szerint nem sikerült meggyőznie a választókat, így a 2027-es választásokig hátralevő időben nem lesz könnyű dolga, hiszen nemcsak a koalíciós véleménykülönbségeket kell megoldani, de továbbra is akadályként tornyosul előtte a kinevezéseit és a törvényeit blokkoló államfő.

Tusk először 2005-ben maradt alul Lech Kaczynskivel szemben, a Brüsszelből is támogatott pártja, a Polgári Platform (PO) a 2015-ös és 2020-as elnökválasztást is elvesztette, a legfájdalmasabb vereség viszont kétséget kizáróan a mostani lehet, amiben a miniszterelnöknek is egyértelműen megvan a saját felelőssége. A 2023 decembere óta hivatalban lévő kormányfő jelentősen veszített a népszerűségéből, és ez kihatott Trzaskowski mostani támogatására is. 

Az LMBTQ-jogok és az abortuszszabályok kiterjesztése mellett kiálló főpolgármester túlságosan liberálisnak bizonyult a május 18-ai első fordulóban a harmadik és negyedik helyen végzett radikális jobboldali politikusok szavazóinak becsatornázásához. Elemzők szerint szerencsésebb lett volna Tuskék szempontjából Radoslaw Sikorski külügyminisztert elindítani, aki a PO centrumához tartozik, és két évet védelmi miniszterként is szolgált a PiS vezette kormányban (2005-2007).

Donald Tusk így változatlanul kényszerpályán mozog, egy olyan államfővel kell hadakoznia, akinek a fő feladata Dudához hasonlóan a kormány munkájának az akadályozása lesz. Ez a kormánykoalíció széteséséhez vezethet, ami a jelenleg ellenzékbe szorult PiS számára a győzelemmel lenne egyenlő.

Az eddigi államfő, Andrzej Duda a koalíciós többség által elfogadott, az illiberális rendszer lebontását célzó fontosabb törvényeket vagy megvétózta, vagy felülvizsgálatra az alkotmánybíróság elé küldte, ahol a PiS emberei vannak többségben. A vétó felülbírálásához viszont nem volt meg a koalíciónak a háromötödös többsége a szejmben, azaz a lengyel alsóházban. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a Tusk-kormányt egyáltalán nem látták sikeresnek a választópolgárok. A legfőbb ígéretük, a rendkívül szigorú abortusztörvény lazítása pedig a törvényhozásig sem jutott el a kibékíthetetlen koalíciós ellentétek miatt.

Tusk gratulált a győztesnek, Kaczinsky kormányváltást követelt

A miniszterelnök hétfő esti beszédében azt mondta, hogy akármi is volt a véleményünk a szélsőjobboldali jelöltről, a győzelmét el kell ismerni, és gratulálni kell neki. A kormány tovább dolgozik a szabad, szuverén, biztonságos és bőséget élvező Lengyelországért, és ezen az elnökválasztás semmit sem változtat:

„Ha az elnök kész lesz az együttműködésre, az kellemes meglepetés lesz, állunk elébe. Vannak kész törvényjavaslataink. Ha nem, arra is van vésztervünk, és akkor is folytatjuk a munkát az erős hadsereg és az erős, nemzeti tulajdonú gazdaság érdekében, a szociális biztonságért és a bűnözők elszámoltatásáért. A közeljövőben bizalmi szavazást kérek a szejmben” – jelentette be Tusk.

A bizalmi szavazás egyfajta demonstráció lehet, hiszen hiába vannak a frakcióban elégedetlenkedők, most kizárható, hogy bárki is kifaroljon a sorból, hiszen a négypárti kormánykoalíció három kisebbik pártja igencsak gyengén áll a közvélemény-kutatások szerint. Kettő valószínűleg meg sem ugraná a parlamenti küszöböt, ha most lennének a választások. Annyit lehet most felmutatni Tusk kormányának, hogy a parlamenti többség változatlanul mögöttük áll, de ez hosszú távon kevés lesz az üdvösséghez. Az előrehozott választás pedig hatalmas rizikót jelentene, mert a mostani állás szerint az csak meggyorsítaná a PiS visszatérését a hatalomba.

Kaczynski természetesen már kormányváltást követelt, hiszen megítélése szerint a lengyel választók Donald Tusknak és kormányának mutattak fel piros lapot, amiért nem tartotta be ígéreteit. A PiS vezére kijelentette, hogy a kormánynak le kellene mondania, és helyére egy átmeneti szakértői kormányt kell állítani, amely pártonkívüli tagokból tevődne össze.

Zelenszkij és von der Leyen kimérten nyilatkozott

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett gratuláló üzenetében arra szólította fel Nawrockit, hogy „törekedjen közös otthonunk”, az Európai Unió biztonságának és jólétének biztosítására”. 

„Biztos vagyok benne, hogy az EU folytatni fogja a nagyon jó együttműködést Lengyelországgal. Mindannyian erősebbek vagyunk együtt a béke, a demokrácia és az értékek közösségében” – írta von der Leyen.

Volodimir Zelenszkij szintén reményét fejezte ki, hogy a két szövetséges ország továbbra is szorosan együttműködik majd. A kampány során Navrocki megígérte, hogy blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, de beleegyezett abba, hogy továbbra is fegyvereket szállít Kijevnek, miközben az ellenáll Moszkva teljes körű inváziójának. 

„Azáltal, hogy megerősítjük egymást a kontinensünkön, nagyobb erőt adunk Európának a globális versenyben, és közelebb hozzuk a valódi és tartós béke elérését. Várom a további gyümölcsöző együttműködést Lengyelországgal és személyesen Nawrocki elnökkel” – írta az ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében.

Orbán Viktor viszont lelkesen gratulált Nawrockinak „a fantasztikus győzelméhez”, hozzátéve, hogy izgatottan várja az együttműködés megerősítését a visegrádi országokon belül. 

Fotó: Facebook / Karpat.ua