Igazi ketrecharc várható Brüsszelben a költségvetés tárgyalásakor, Orbán ismét tüske lehet a köröm alatt

Az Európai Bizottság szerdán prezentálja a javaslatát az EU következő, 2028-tól induló hosszú távú költségvetésére vonatkozólag. Piotr Serafin költségvetési biztos bejelentése után indulhat be a vita a Többéves Pénzügyi Keretről, ami 1,2 ezer milliárd eurós (480 ezer milliárd forintot) gigaösszeget jelent, vagy még ennél is többet.

Az eddigi leghosszabb uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó rekordja a legutóbbi költségvetésnek köszönhető. Csak pár héttel a büdzsé életbe lépése előtt, 2020 decemberében sikerült megállapodni, miután leszerelték a magyar–lengyel vétófenyegetést. Orbán Viktor hozta a formáját, és tavaly már belengette a vétót a mostani büdzséből blokkolt pénzek miatt - írja a Telex. 

A tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és kell még hozzá az Európai Parlament jóváhagyása is. Bárki vétózhat, ezért az éves mellett bevezették a hosszú távú költségvetéseket. A költségvetés az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka körül szokott alakulni, ezen a kötött összegen osztozkodnak. A költségvetés hét évre szól, ami íratlan szabály. Ha nincs megállapodás, akkor időarányosan a korábbi számokat vinnék tovább.

Minél gazdagabb és népesebb egy tagállam, annál többet fizet be az EU-s büdzsébe. Jó pár ilyen országban előretörtek az euroszkeptikus és EU-ellenes pártok, kihasználva, ha a kormányok ezt a bevételi forrást igyekeznek növelni. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök a vezetésével készült tavalyi uniós jelentés bemutatóján rámutatott, hogy több forrás kellene, és a magántőke bevonása ehhez nem elegendő, közös finanszírozásra is szükség van.

Mennyi az annyi?

Az Euractiv és a Politico több mint 1,7 ezer milliárd eurós, nem végleges összegről szerzett tudomást, ami radikális emelés lenne a 2021-2027-es 1,2 ezer milliárd euróhoz képest. Az EUrologus viszont arról írt, hogy nem lesz nagyobb pénzkeret. Az Európai Bizottság szerda délelőtt kezdi a heti ülését, ezen hozzák meg a végső döntést a javaslatról. A büdzsé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra; a felzárkóztatási (kohéziós) pénzekre; és minden egyébre oszlik el nagyjából azonos arányban.

Az egyéb kiadások között vannak az uniós intézmények működtetése mellett az olyan programok, mint az Erasmus+, a Horizont kutatási együttműködések, a NATO-tagok miatt egyre növekvő védelmi kiadások, vagy a szintén egyre fontosabb versenyképesség, amire több mint 520 milliárd euró juthat. Bóka János EU-s ügyekért felelős miniszter szerint fontos, hogy az új költségvetésben is folytatódjanak az olyan „sikeres politikák”, mint a mezőgazdaságé vagy a felzárkóztatásé.