Egy év, vagy az örökkévalóság?

Tovább borotválja az amerikai szankciók időkorlát nélküli mentességére épülő kommunikációs lufit a kormány. Az amerikai külügyminiszter közben áthúzta a propagandagépezet számításait.

Kimondatott: „Aki fölül van, annak a szava számít”. Frappáns, tömör, megalkuvástól mentes gondolat, amit nem egy birkózó szakedző, nem is Kovi, a 90-es évek legendás filmproducere fogalmazott meg, hanem az ország miniszterelnöke. Látásmód ez, ennyire taksálja ma a nép közügyekben való részvételét a végrehajtó hatalom egyszemélyes birtokosa.

Az online terepén még csetlő-botló kormányfő az utóbbi hónapokban már nem hagyja ki a péntek reggeli közrádiós műsorszolgáltatását, mint azt tette alkalomadtán a boldog TISZA-mentes békeidőkben. Az egykor szebb napokat is megélt Kossuth rádió elvékonyodó csápjai már csak hézagosan szövik át az étert, de még mindig fontos eszköz a magszavazók kondicionálásában az országszerte negyvenhét különböző frekvencián sugárzott tömény propaganda.

Nem maradt adós a magyarázattal Orbán, ami az energetikai szankcióval kapcsolatosan felmerült, hiszen az magát a Szent Gázárakat veszélyeztetik. A jó reggelre vágyó Magyarország lakói most ördögképű amerikai adminisztrátorok személyében kaptak új ellenségeket, akik gátlástalanul turkálgatnak a nyugdíjasaink zsebében, miközben foggal-körömmel ragaszkodnak bizonyos határidőkhöz.

„Amíg Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét, és nemzeti kormány van Magyarországon, addig a rezsicsökkentés él. Ez egy személyes megállapodás, a bürokraták pedig leírják, amit leírnak, de annak nincs semmi jelentősége” – összegezte a történteket a mikrofon előtt a miniszterelnök.

Hagyjuk is a papírokat, hiszen mindenki láthatta, a nemzetközi politika két szavahihető potentátja méltatta egymást az újföldi újságírók, és a magyar miniszterelnök válogatott propagandistái előtt. Orbán Viktor hazatérve még a tárgyalási technikájának részleteit is megosztotta a népével, az ATV-ben elhangzottak alapján mindenki számára világossá vált, hogy a nemzet élén egy szilárd jellemű megfontolt hazafi, egy valódi stratéga áll.

„Tudnod kell, hogy kivel ravaszkodhatsz, kivel ügyeskedhetsz, kivel fonhatod úgy a tárgyalás menetét, hogy oda érkezz, ahova akarod, és tudnod kell, hogy vannak emberek, akiknél erre semmi esélyed, fölösleges ravaszkodni. Jobb, ha megmondod az elején, bemondod a tétjeidet” – mondta Rónai Egonnak.

Ezek után a kampányüzemmódba hergelt követőinek már mit sem számít, hogy az ország vezetőjének és sleppjének túráját követően az egyik alig ismert amerikai politikus nyilatkozatával kellemetlenkedni kezdett. Marco Rubio a G7-országok Hamiltonban tartott külügyminiszteri találkozója után azt találta mondani, hogy a Trump-kormánúgy döntött, csak ideiglenesen ad mentességet hazánknak az olaj- és gázvezetékek esetében.

Pontosabban azt történt, hogy az egyik újságíró a biztonság kedvéért rákérdezett arra, a magyar miniszterelnök hazudott-e az időkorláttal kapcsolatban? És a válasz: Úgy bizony!

A közrádióban elhangzott terelés természetesen a kampányban nem oszt és nem is szoroz, a hívőknek elég a boldogsághoz hallaniuk a vezérük hangját, a megélhetési és stratégiai seggnyalók pedig ismét nyelnek egy nagyot, miután harcedzett ízlelőbimbóikat ellepte a keserű nyál, az ellenzéki szavazókra pedig már régóta nincs hatással a propaganda. Azt azonban ne felejtsük el, az amerikai-magyar találkozóból eddig csak a jéghegy csúcsát láttuk, az elköltött százmilliárdokat, a védőpajzsot, és a mellébeszélést. Azt, hogy milyen tétet mondott be Orbán Viktor Washingtonban, még nem tudni, az sem kizárt, hogy állami ingatlanok is az asztalra kerültek talonban.