Ursula von der Leyen: „Európa harcban áll”
Hamarosan fizethetünk digitális euróval, keleti határainkat drónfal védi majd, a dezinformációk ellen egy új európai szervezet veszi fel a küzdelmet, mint ahogy egy közös, Cipruson felállítandó európai tűzoltóközpont védi majd erdeinket a klímaváltozás miatt elszaporodó tüzek ellen. Pár bejelentés, mely Ursula von der Leyen évértékelő beszédben hangzott el az Európai Parlament strasbourgi üléstermében.


Hamarosan fizethetünk digitális euróval, keleti határainkat drónfal védi majd, a dezinformációk ellen egy új európai szervezet veszi fel a küzdelmet, mint ahogy egy közös, Cipruson felállítandó európai tűzoltóközpont védi majd erdeinket a klímaváltozás miatt elszaporodó tüzek ellen. Pár bejelentés, mely Ursula von der Leyen évértékelő beszédben hangzott el az Európai Parlament strasbourgi üléstermében, de persze a hangsúly kevésbé ezeken, sokkal inkább a közös biztonságunkat érintő ügyeken volt: Ukrajna és Gáza továbbra is a fókuszban.
Ursula von der Leyen ötödször tartott évértékelő, State of the European Union (SOTEU) beszédet az Európai Parlamentben. Tavaly az EP-választás miatt elmaradt a beszéd, így az Európai Bizottság elnöke két év szünet után állt ismét az EP-képviselők elé, hogy az elmúlt időszakot értékeljen, és megfogalmazza a közösség előtt álló teendőket.
A bizottsági elnök beszédének központi üzenete, hogy Európa geopolitikai és gazdasági szempontból is harcban áll, és ebben a harcban csak egységesen tud majd helytállni. A hangsúly a biztonságon, Ukrajna támogatásán, a Gázával kapcsolatos aktívabb szerepvállaláson, a versenyképesség helyreállításán és a zöld átállás folytatásán volt.
Európa biztonsága, birodalmi törekvések
Ursula von der Leyen nyitásként hangsúlyozta, hogy „Európa harcban áll” – a tét pedig a szabadság, a függetlenség és a demokrácia megóvása kell, hogy legyen. Úgy látja, hogy egy új világrend van kialakulóban, amelyet birodalmi törekvések mozgatnak, és Európának ebben kell meghatároznia a maga helyét. A külső fenyegetésekkel szemben ugyanakkor szerinte az egység megtartása, erősítése lehet a legfontosabb eszköz. Praktikusan ez az európai védelmi képességek fejlesztését is jelentik: drónfalat kell létesíteni a keleti határokon, valós idejű űrmegfigyelésre van szükség, és kiemelte Kelet-Európa fokozott védelmének szükségességét.
Orosz–ukrán háború és a szankciók
A lengyel légteret ért szerdai orosz dróntámadást Leyen egy újabb figyelmeztetésnek nevezte, ami a védelmi képességek megerősítését vetítik előre. Sürgette a szankciók bővítését, különös tekintettel az orosz energia kivezetésére; ez továbbra is érzékenyen érintheti Magyarországot. Von der Leyen bejelentette, hogy az Unió 6 milliárd eurót előre hitelez Ukrajnának, az országgal pedig drónszövetséget köt, és ezzel párhuzamosan fejlesztenék az ukrán haderő képességeit. A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajnát nem csak az adófizetők pénzéből kell támogatni, hanem az oroszoktól lefoglalt vagyonelemekből is. Ennek lényege, hogy a lefoglalt vagyonelemekből jóvátételi hiteleket folyósítanának, Kijev pedig csak akkor fizetné ezt vissza, ha Moszkva ténylegesen rendezi a háborús károkat.
Gáza és a Közel-Kelet
Ursula von der Leyen értékelése szerint Izrael politikája, a gázai szerepvállalás egyértelműen aláássa az Európa által továbbra is szorgalmazott kétállami megoldást, amit viszont a kontinens nem hagyhat. Ezért javasolja, hogy Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatásokat felfüggesszék fel, a szélsőséges izraeli miniszterekkel és telepesekkel szemben éljenek a szankciók eszközével, függesszék föl, az Izraellel kötött részleges társulási megállapodást, beszélt ugyanakkor egy új uniós alapról is a palesztin lakosság, célzottan pedig a gázai övezet támogatására.
Versenyképesség és gazdaságpolitika
A bürokratikus terhek csökkentésével párhuzamosan vissza kell szerezni a kontinens versenyképességét, ehhez pedig szükség van egy 2028-ig tartó új ütemterv kidolgozására az egységes piac érdekében a pénzügyek, az energia, és a távközlés terén – vázolt a közeljövő céljait és teendőit Ursula von der Leyen. A jövő iparágainak is zöld utat kell adni, ezért szükség van a startupok támogatására (ez lenne a Scale-Up Europe Alap), és mihamarabb be kell vezetni a digitális eurót. A mezőgazdaságról szólva az úgynevezett Mercosur-megállapodás előnyeinek kiaknázását nevezte a legfontosabb feladatnak.
Energia és környezetvédelem
Ursula von der Leyen beszédében Green Deal folytatását vállalta, annak ellenére, hogy a zöldítési törekvésekkel szemben komoly politikai ellenállás fogalmazódik meg. A Grean Deal melletti legfőbb indok, hogy az úgynevezett zöld átállás csökkenti Európa stratégiai függőségét, kitettségét; itt ismét előbukkan a beszéd legfőbb, központi eleme, a biztonságra való törekvés. Az elektromos autók európai gyártásának támogatása is szóba került a beszédben: gazdasági és pénzügyi eszközökkel is fokozni kell a kisebb és megfizethető modellek gyártását. Új ipari stratégiára (Industrial Accelerator Act) van szükség, kiemelten az acélgyártás és a tiszta technológiák területén – mondta a Bizottság elnöke. A klímaválság miatt elszaporodó hatalmas európai erdőtüzek érlelték meg a gondolatot, hogy Cipruson létesüljön egy európai tűzoltóközpont.
Médiaszabadság
A független sajtó sok országban támadás alatt áll és a túléléséért küzd – jelentette ki az elnökasszony, ezért a folyamat megállítására az érintett szektor fokozott támogatása a szükséges. Ennek egy fontos eleme a dezinformáció elleni küzdelem, ezért hamarosan létrehozzák a European Centre for Democratic Resilience nevű szervezetet. „A gyermekeinket a szülőknek kell nevelniük, nem pedig algoritmusoknak” – mondta von der Leyen, ezért egy szakértői testület felel majd a gyermekek védelmében kidolgozandó szabályrendszer létrejöttéért a közösségi médiában.
Jogállamiság és uniós támogatások
Az unió egy értékközösség – ez az alapelv továbbra is érvényes, ezért is érkezett egy egyértelmű üzenet a bizottsági elnöktől: bezárják a jogállamisági kiskapukat, és a következő költségvetési ciklusban még szigorúbb ellenőrzés várható; az uniós források csak annak járnak, aki tiszteletben tartja a közös uniós értékeket. Elmozdulás várható ugyanakkor a külpolitikai kérdésekben a minősített többségi döntéshozatal felé, ami egyfajta burkolt üzenetet jelenthetett Magyarország felé az ország által igen gyakran alkalmazott vétók ügyében.