Udvarias ködösítésbe torkollott, miről beszélt Trump és Orbán

A Magyar Külügyi Intézet panelbeszélgetésen értékelte a 12 nappal ezelőtti washingtoni Trump–Orbán csúcstalálkozót. Az eseményen Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője; Magyar Levente külügyminiszter-helyettes; valamint Gladden Pappin, a HIIA elnöke vett részt, és fordulópontként beszéltek a magyar–amerikai kapcsolatok átalakulásáról.

„Ez a látogatás a kemény munka eredménye volt”

Robert Palladino szerint a washingtoni találkozó nem a véletlen műve, az elmúlt hónapok intenzív diplomáciai előkészítése tette lehetővé. Amióta Trump hivatalba lépett, rengeteg háttérmunka folyt, amely – mint fogalmazott – most ért be.

„A találkozó optimista hangulatban zajlott mindkét fél részéről. A cél az volt, hogy a magyar energiafüggőség kérdését kezeljük, és olyan egyezményeket kössünk, amelyek hosszú távon több lábra állítják Magyarországot” – mondta Palladino. Hozzátette: a szankciók alóli kivételek, a nukleáris tárolási és fűtőanyag-együttműködés mind azt szolgálja, hogy az ország később saját energiastratégiáját formálhassa.

Azonban a szankciók elleni mentesség időtartamáról nem esett szó, amiről korábban Marco Rubio külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy egy évre szólnak, a magyar kormány ellentmondva viszont mindig határozatlan idejű megállapodásról beszél.

Az ügyvivő szerint az elmúlt nyolc hónap, amióta Budapesten dolgozik, „aranykornak” tekinthető a két ország kapcsolatában. Úgy látja, a korábbi amerikai adminisztráció idején a két fél között morális és politikai dilemmák nehezítették az együttműködést, míg a jelenlegi helyzetben „egy új korszak kezdődött, ahol valós párbeszéd és stratégiai együttműködés alakulhat ki”.

Magyar Levente szerint korábban nem volt érdemi alap egy ilyen találkozóra, Orbán Viktor nem akart kisajtolni egy megbeszélést, amíg nem volt miről tárgyalni. Most azonban – tette hozzá – kézzelfogható eredmények születtek, amelyek a két kormány közötti kapcsolat valódi elmélyülését jelzik, túl a két vezető személyes viszonyán.

A háború kérdése is hangsúlyosan jelent meg. Magyar Levente szerint Magyarország egyedi tapasztalattal rendelkezik a térségi konfliktusok terén, ezért más megközelítést képvisel, mint azok az államok, amelyek „csak pumpálják a pénzt a háborúba”. Úgy fogalmazott: „Mi békét akarunk, minél előbb, akárcsak az Egyesült Államok. Nem akarunk pénzt, időt és erőforrást vesztegetni ebben a háborúban.”

Gladden Pappin több protokolláris részletet is kiemelt, amelyek szerinte „nem véletlenek”. Az egyik ilyen, hogy Trump a tárgyalóasztalnál maga mellé ültette Orbánt, ami szokatlan gesztus az amerikai elnöktől, más vezetők legtöbbször vele szemben foglalnak helyet.

„Ez azt jelzi, hogy valódi, intenzív tárgyalás folyt a két fél között, és Orbán Viktor kivételes pozíciót élvez. Nem kis eredmény ez egy ekkora országnak”

– értékelte Pappin a magyar hallgatóságának. Szerinte a találkozó körül rengeteg álhír jelent meg, különösen akkor, amikor felmerült, hogy Trump és Putyin esetleges következő találkozójának helyszíne akár Budapest is lehetne. Pappin úgy fogalmazott, hogy a tény, hogy ez egyáltalán felmerülhet, bizonyítja Budapest diplomáciai súlyát.

Palladino ehhez kapcsolódva megerősítette: már meg is tették az előkészületeket egy budapesti találkozóhoz, „csak az időpontot várják”.

A panel résztvevői több alkalommal hangsúlyozták, hogy a csúcstalálkozó egyik legfontosabb gyakorlati eredménye az energetikai együttműködés, azonban érdemi részletekről egyik fél sem beszélt. Palladino szerint a cél az, hogy Magyarország „több lábon álljon”, és olyan technológiákhoz férjen hozzá (például nukleáris fűtőanyag), amelyek hosszú távon csökkentik a kiszolgáltatottságot.

Az orosz energiahordozókat vásárló országokat szankcionálja a jövőben az Egyesült Államok, ám az az alóli magyar mentesség kapcsán nem részletezték az időtartamot. Palladino világossá tette, Közép-Európában, különösen Magyarországon kulcsfontosságú az energiabiztonság, és a mostani megállapodás ennek javítását szolgálja – ezt az amerikai nukleáris és LNG-gázvásárlásokra értve.

Pappin pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a találkozó túlmutat az energiakérdésen, Magyarországnak szerinte fontos szerepe lesz „a béke stabilizálása érdekében”, mivel olyan történelmi és regionális tapasztalattal rendelkezik, amely más országokból hiányzik.

Mély vágyak

A panel végén Palladino úgy fogalmazott: az amerikai és a magyar fél között jelenleg „mély vágy van arra, hogy a kapcsolat még erősebb legyen” – ezzel zárva az udvarias találkozót, ahol érdemi részletek nem derültek ki, például hogy Magyarország miért nincs még a szankciók alóli mentességet élvező országok listáján.