Messze még a konszenzus az orosz-ukrán háború lezárást célzó béketerv körül

Civil célpontokat támadott kedd hajnalban Oroszország Kijevben, a támadásoknak több halálos áldozata is van. Az akció időzítése egybeesik az amerikai béketerv körüli növekvő diplomáciai fesztültségekkel, miközben Ukrajna és szövetségesei eltérő elképzelésekkel próbálnak irányt találni a háború befejezésére. 

Az ukrán hatóságok és a videófelvételek tanulsága szerint az orosz támadás lakóépületeket és az energiainfrastruktúrát érte, a becsapódások következtében hat civil életét vesztette. Timur Tkacsenko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy a Dnyeper túlpartján, a Szvjatosinszkij kerületben egy magas lakóház felső szintjei gyulladtak ki, négyen meghaltak, legalább hárman megsérültek. A keleti Dnyiprovszkij negyedben egy másik társasházban két ember halt meg. A főpolgármester, Vitalij Klicsko szerint a belvárosi Pecserszk kerületben egy magasépületet kellett evakuálni, és a város több részén áram- és vízellátási zavarok alakultak ki. A Vészhelyzeti Szolgálat 18 embert mentett ki, köztük három gyermeket.

Eközben ukrán légicsapás érte az oroszországi Taganrog kikötővárosát, ahol egy ember meghalt, illetve hárman megsérültek, több lakóépületben is károk keletkeztek. Ezt megelőzően ukrán dróntámadás okozott tüzet egy, a moszkvai régióban található hőerőműben, amely átmenetileg emiatt leállt, fűtéskimaradást okozva.

A harctéri események azonban háttérbe szorulnak jelenleg zajló diplomáciai fejlemények mögött, amelyek az elmúlt napokban lendületet adtak a háború lezárását célzó törekvéseknek, egyúttal komoly feszültségeket is okoztak. A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Ukrajna jelentősen átírta az Egyesült Államok által előterjesztett béketervet, több olyan pontot is törölve belőle, amelyek Moszkva túlzó elvárásait tükrözték.

Zelenszkij egyik közeli munkatársa úgy fogalmazott, a kiszivárgott 28 pontos változat már nem is létezik. Eközben vasárnap amerikai és ukrán tisztviselők Genfben egyeztettek az amerikai-orosz javaslatról, amely Ukrajnában és több európai fővárosban is komoly aggodalmat keltett, mivel az szerintük túlzottan Moszkva érdekeinek megfelelően íródott. A tervezet olyan területi engedményeket is tartalmazott, ahol orosz csapatok még csak soha nem is jártak. Oroszország ezen a találkozón nem vett részt, később pedig „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a módosításokat.

A genfi megbeszélések után Donald Trump pozitív hangnemben nyilatkozott, míg Szergij Kiszlica, az ukrán külügyminiszter első helyettese azt mondta, hogy a legújabb tervezet már csak 19 pontból áll, és a legérzékenyebb kérdésekben, köztük a területi ügyekben, a vezetők kezében a döntés. 

Mindenesetre Volodimir Zelenszkij a héten akár találkozhat Donald Trumppal a Fehér Házban, ami a diplomáciai folyamat felgyorsulására utal, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a felek még messze vannak egy közös alap kialakításától. Kijev hivatalosan is jelezte, hogy Európa bevonását nélkülözhetetlennek tartja, és nem akar egy kizárólag Washington és Moszkva között zajló egyeztetésnek a részévé válni.

Emmanuel Macron francia elnök egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy Franciaország békét szeretne az orosz-ukrán háborúban, de semmiképpen sem egy olyan megoldással, ami Ukrajna kapitulációját jelentené. Úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak által körvonalazott béketerv ugyan irányt ad, de jelen formájában egyszerűen nem elfogadható, különösen a területi engedményekre és az ukrán hadsereg korlátozására vonatkozó elemei miatt. Macron szerint utóbbiakról kizárólag az ukránokat illeti meg a döntés joga. Hozzátette azt is, hogy az Európában befagyasztott orosz állami vagyon sorsa európai hatáskör, vagyis nem lehet kivülről diktálni, mi történjen vele. Macron beszét arról is, hogy több ország – köztük Franciaország, Nagy-Britannia és Törökország – akár már a békeszerződés másnapján kész lenne biztonsági és kiképzési műveleteket indítani Ukrajnában, hasonlóan ahhoz, ahogyan a NATO keleti szárnyán is jelenleg együttműködnek.

Az amerikai-orosz tervet egyébként több, más EU- és NATO-tagország is élesen kritizálta, és saját békejavaslattal álltak elő, miszerint azonnali tűzszünetet kellene elrendelni a jelenlegi frontvonalak mentén, és ha ezt mindkét fél tartja, akkor lehetne tárgyalni a területi kérdésekről. 

Az európai javaslat Ukrajna NATO-tagságát sem zárja ki teljesen, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szövetségen belül jelenleg nincs erről közös álláspont. Moszkva rögtön reagált is, egyértelművé téve, hogy nem támogatják az európai tervet.

Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az Európai Unió folytatni akarja a háborút, de mivel pénzük sincs, közös hitelt vennének fel, amire nemet kell mondani. A miniszterelnök szerint az uniós vezetés arról beszél, hogy folytatni akarják a háborút „úgy, hogy egyetlen fillérjük sincs” arra, hogy finanszírozzák Ukrajnát vagy fegyvereket juttassanak oda. Az EU javaslata szerint a tagállamoknak kell összeadniuk az erőforrásokat, Magyarország ezt nem támogatja. Orbán szerint „azonnal és feltétel nélkül” támogatni kellene Donald Trump béketervét.

Fotó: Investigation/YouTube