Értelmetlenül vétózott volna a magyar kormány az EU védelmi ipari programjára

Hétfőn az uniós kormányok képviselői többségi döntéssel megszavazták az Európai Védelmi Ipari Programot (EDIP-et) létrehozó rendeletet. Csak a magyarok szavaztak nemmel a programra, amiből milliárdokat kértünk és most azt bővítené a többi ország, ráadásul az oligarchiát is ebből tömi az Orbán-kormány.

Az EU miniszteri Tanácsának oldalán közzétett iratok alapján a programra a 27 kormányból 26 igent mondott, csak Magyarország tartózkodott. Az álláspontról – ahogy majd a végleges jogszabályról is – rendes jogalkotási eljárással döntenek, ami azt jelenti, hogy a szokásos minősített többséggel, vagyis a blokkoló kisebbséghez lakosságszámtól függően legalább négy tagállam kormánya kellene. 

A programra 2025 és 2027 között nagyjából másfél milliárd eurót szánnának. Ez nagyjából egy százada az EU közös védelmi hitelének, amiről viszont sokkal hamarabb megszületett a megállapodás. Ebből a kölcsönből is növelhetik a programnak a költségvetését. Sőt, a programra még a helyreállításai alapból is költhetnek némi pénzt. 

A jövőre kifutó alap esetében gyors végrehajtó intézkedésekkel próbálnák biztosítani, hogy minél több pénzt mentsenek meg a leragadástól, így a mostani rendelettel megint csak át lehetne csoportosítani a forrásokat. Ez a magyar kormánynak különösen jól jöhet, főleg, mert jogállamisági okokból eddig még semmilyen rendes fizetési kérelmet sem adhattak be – már ha 2026. őszi határidőre sikerül teljesíteniük az előfeltételeket. 

A tervet tavaly márciusban mutatták be, így már akkor is alkudoztak róla, amikor 2024 második felében magyar elnöksége volt a Tanácsnak. A vita főleg arról ment, hogy milyen mértékben származzanak uniós forrásból azok a fegyverek és eszközök, amelyek közös beszerzését támogatnák. Végül a nem társult harmadik országokból származó alkatrészek nem adhatnak ki többet az összes alkotóelem becsült költségének 35 százalékánál.

Magyarország több, 6000 milliárd forintnyi haderőfejlesztési hitelt hív le, miközben a 4iG kebelezi be a hadiipart.

Jövő év első negyedévében — még az áprilisi országgyűlési választások előtt — érkezhet Magyarországra az uniós haderőfejlesztési hitel keretében az a forrás, amelyet a tagállamok közösen igényelhetnek védelmi fejlesztésekre. A legfrissebb számítások szerint Magyarország mintegy 16,2 milliárd euró, azaz több mint 6000 milliárd forint kedvezményes hitelre jogosult, ezzel az egyik legnagyobb hitelösszeget hívhatjuk le a 150 milliárd eurós uniós keretből. 

Az uniós pénzek pontos felhasználásáról — azaz arról, hogy Magyarország mire fordítja a milliárdokat — eddig nem hoztak nyilvánosságra részletes tervet – igaz az részben indokolható honvédelmi célokkal. 

Érdemes megjegyezni, hogy tavasszal az országgyűlés még határozatban utasította el az uniós haderő-hitel csatlakozást — a közös hitel konstrukcióját elutasítva. 

Ehhez képest most a magyar kormány nemcsak hogy belement a hitel lehívásába, de az egyik legnagyobb arányban él vele. A magyar kormány — az állami hadiipari érdekeltségek piacképes részét — átadta a politikai-gazdasági holdudvarba tartozó magáncégnek, a 4iG-nek. Az új konstrukcióban a hadiipari gyártás és értékesítés egy új cég, az N7 Defence Zrt. alá szerveződik, amelynek többségi tulajdonosa a 4iG.