Mark Rutte: Nem foglalkozom ezekkel a megjegyzésekkel

A Telex kérdésére reagálva Rutte visszafogott hangnemben kommentálta a magyar bírálatokat:
„Ezekkel a megjegyzésekkel nem foglalkozom, tisztelettel tudomásul veszem őket. Eközben Magyarország annyit költ, amennyit kell. Önök fontos partnereink, amikor a NATO védelméről van szó. Talán nem mindig értünk egyet, de ezért vagyunk demokráciák, mert lehetnek véleménykülönbségek” – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve, hogy munkakapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel is megfelelő.

„Oroszország visszahozta a háborút Európába”

A vita középpontjába Rutte december 11-i berlini beszéde került, amelyben a NATO helyzetét és az orosz fenyegetést értékelte.
„Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam önöknek, hol áll a NATO, és mit kell tennünk a háború megállítása érdekében, mielőtt még elkezdődne. Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk” – mondta Berlinben.

Rutte szerint Oroszország visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a NATO-tagállamoknak fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, „amilyet a nagyszüleink és dédszüleink éltek át”. Mint fogalmazott: ez a gondolat önmagában is rémisztő, de szerinte a tragédia megelőzhető, ha a tagországok teljesítik vállalásaikat.

Szijjártó: „Fejezze be a háborús feszültség szítását”

A berlini beszéd másnapján Szijjártó Péter élesen bírálta a NATO főtitkárát.
„Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását!!!” – írta a külügyminiszter, aki szerint Rutte korábban nem fogalmazott ilyen „vadul”, és kijelentéseivel gyakorlatilag hátba szúrta a béketárgyalásokat.

Szijjártó egy Facebook-bejegyzésben még tovább ment:
„Ha valakinek esetleg még mindig kétségei voltak afelől, hogy tényleg mindenkinek elment-e a józan esze Brüsszelben, akkor a NATO-főtitkár tegnapi berlini beszéde után végleg meggyőződhetett róla.”

Nem passzióból emelik a védelmi költségvetéseket

Az Arténak adott interjúban Rutte igyekezett árnyalni berlini kijelentéseit. Azt mondta: az európai polgároknak csak akkor kell valóban háborúra készülniük, „ha nem hajtjuk végre a Hágában hozott döntéseket”. Ezzel a júniusi hágai NATO-csúcsra utalt, ahol a tagállamok vállalták, hogy 2035-re éves GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják – Donald Trump amerikai elnök elvárásainak megfelelően.

Rutte hangsúlyozta: a védelmi költségvetések emelése nem politikai kedvtelésből történik. Szerinte az orosz hadsereg legújabb rakétái 5–10 perc alatt elérhetik Európa nagyvárosait, ezért téves az a gondolkodás, amely szerint London vagy Valencia nincs a „frontvonalon”.
„Mindannyian a keleti szárnyon vagyunk” – fogalmazott.

A főtitkár arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt hetven évben komoly feszültséget okozott az Egyesült Államok és Európa között, hogy az európai országok nem vállaltak arányos részt a közös védelem költségeiből. A júniusi csúcs óta azonban szerinte „Európa magasabb fokozatba kapcsolt”.

Ukrajna NATO-tagsága és az alternatívák

A washingtoni egyezmény és a NATO 2024-es csúcstalálkozója is kimondta, hogy Ukrajna útja a NATO felé „visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor Rutte elismerte: az Egyesült Államok és Magyarország egyaránt világossá tette, hogy jelenleg nincs meg a konszenzus Ukrajna csatlakozásához.

Ezért – mondta – alternatív biztonsági megoldásokat kell kialakítani. Ennek részeként az első védelmi vonalat egy erős ukrán hadsereg jelentené, míg a második vonal egy európai vezetésű, „tettre kész koalíció” lenne, amelynek megszervezésében december eleje óta jelentős előrelépések történtek.

Rutte az interjúban Donald Trumpot is méltatta, kijelentve: szerinte az amerikai elnök szerepe kulcsfontosságú volt abban, hogy elindult az ukrajnai békefolyamat.