Ezek a hazugságok hangzottak el a Karmelitában az EU-ról

Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján – a várakozásoknak megfelelően – elsősorban külpolitikai és európai uniós kérdésekkel foglalkozott. A megszólalásokat az általánosítás, valamint a „Brüsszel” és a „háború” fogalmainak gyakori, kötőszószerű használata jellemezte. Amikor azonban a miniszterelnök konkrét ügyeket és számokat említett, az EUrologus gyorselemzése szerint tévedések, csúsztatások vagy egyszerűen valótlan állítások hangzottak el.

A sajtótájékoztató elején elmondott, nagyjából 15 perces összefoglalóban Orbán Viktor két konkrét uniós fejleményt emelt ki: az orosz földgáz európai piacról való kivezetését, valamint a Menekültügyi és Migrációs Paktum júniusi hatálybalépését.

Az orosz gáz – perlési bizonytalanság

Az orosz gáz ügyében az EU néhány hete döntött arról, hogy fokozatosan megszünteti az orosz földgáz importját. A vezetékes gáz behozatala 2027. szeptember 30-ig szűnik meg, ezt követően kivételes esetben még egy hónapig lehet ilyen tranzakciókat lebonyolítani, új szerződések kötésére azonban már az idei évtől sincs lehetőség. Az Európai Parlament a döntést már elfogadta, a részletszabályokat és végrehajtási rendeleteket a tagállamok heteken belül véglegesítik, majd ezek szinte azonnal hatályba lépnek.

Magyarország nem támogatta az intézkedést, de az elfogadásához nem volt szükség egyhangúságra. Orbán Viktor azt állította, hogy a jogszabályok hatálybalépése után azonnal eljárást indítanak az Európai Bizottság ellen. Indoklása szerint jogalappal való visszaélés történt, mivel a döntés valójában szankciós jellegű, nem pedig kereskedelempolitikai, továbbá szerinte sérti az alapszerződéseket, amelyek a tagállamok hatáskörébe utalják az energiamix meghatározását.

Az EUrologus szerint az érvelés egyik alapvető hibája, hogy ilyen esetben nem az Európai Bizottságot kellene perelni, hanem az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet, mivel a Bizottság csak javaslattevő, a döntést a társjogalkotók hozzák meg. Ugyanakkor ez nem akadályozná az eljárást: ha a keresetet formálisan a Bizottság ellen nyújtják be, az Európai Bíróság a tartalom alapján jár el, és a Tanácsot, illetve a Parlamentet tekinti alperesnek, a Bizottság pedig beavatkozó félként vesz részt az ügyben.

A kereskedelempolitikai jogalap megválasztását a Bizottság azzal indokolta, hogy a szankciók konkrét személyeket vagy cégeket büntetnek „rossz magatartás” miatt, míg ebben az esetben egy teljes termékpiac lezárásáról van szó. Bár politikai értelemben ez a megoldás alkalmas volt a várható magyar vétó megkerülésére, az uniós jogi szolgálatok nem jeleztek ezzel kapcsolatban aggályokat. Az elemzés arra is emlékeztet, hogy Magyarországnak az Európai Bíróság előtt az elmúlt években kevés sikerélménye volt: a nagy horderejű ügyekben rendre elveszítette a pereket, a magyar érveket pedig következetesen elutasították.

Migrációs kvóta – 27 ezer ≠ 21 ezer

A másik kiemelt téma a június 12-én hatályba lépő Menekültügyi és Migrációs Paktum volt. Orbán Viktor több számot is említett, amelyek értelmezése az EUrologus szerint problematikus. A miniszterelnök előbb 23 ezer, majd 27 ezer menekültkérelem elbírálásáról beszélt, később 350, majd „körülbelül 400” átvételéről, és ragaszkodott ahhoz az állításhoz is, hogy Magyarországnak egy 10 ezer fős migránstábort kellene építenie.

A valós számok ettől eltérnek: az EU idén összesen 21 ezer menedékkérő áthelyezését tervezi a frontországokból. Spanyolország, Görögország, Olaszország és Ciprus automatikusan mentesül, további hat ország – Magyarország nem tartozik közéjük – pedig mentességet kérhet. 

Így legrosszabb esetben is 17, legfeljebb 24 ország között oszlik meg ez a létszám, és az elosztás nem kötelező. A tagállamok választhatják azt is, hogy az át nem vett kérelmezők után fejenként 20 ezer eurót fizetnek, vagy más módon – például eszközökkel, személyzettel – járulnak hozzá a szolidaritáshoz. A 21 ezer fős szám ráadásul felső korlát, és csak azokra vonatkozik, akik meghaladják a frontországok kapacitását, ami a jelenlegi adatok alapján elsősorban Olaszország esetében reális.

Az eljárások során elutasító döntések is születhetnek, és az EU területére csak előszűrésen átesett személyek léphetnek be. A gazdasági bevándorlókat őrzött táborokban helyezik el, ahonnan kitoloncolják őket. A miniszterelnök által említett 350–400 fős szám csak akkor lenne reális, ha a teljes 21 ezres keretet kimerítenék. Az EUrologus megjegyzi: ha fejenként 20 ezer euróval és 400 fővel számolunk, az összesen 8 millió euró, ami nagyjából nyolcnapi migrációs büntetésnek felel meg.

Orbán Viktor ismételten azt állította, hogy Magyarország azért fizet napi egymillió eurós bírságot, mert nem engedi be az illegális bevándorlókat. Ez az elemzés szerint nem igaz: a büntetés oka az, hogy Magyarországnak nincs az uniós és nemzetközi szabályokkal összhangban álló menekültügyi rendszere. Ha lenne, egyrészt nem lenne bírság, másrészt jogszerű keretek között lehetne elutasítani a kérelmeket is.

A háború kérdésköre – nem döntöttek Brüsszelben háborúról

Nehezen értelmezhető az a kijelentés is, miszerint „Magyarország kimarad a hadigazdaságból”. Az EU az orosz fenyegetés és az amerikai szerepvállalás csökkenése miatt 800 milliárd eurós védelmi fejlesztési csomagról döntött. Ennek része az állami támogatási szabályok lazítása, valamint egy 150 milliárd eurós hitelkeret megnyitása. Magyarország jelezte, hogy élne a megnövelt költségvetési mozgástérrel, és 17,3 milliárd eurós hitelre tart igényt, ami a reálisan elérhető 16,2 milliárdhoz közeli összeg. Ez nominálisan a lengyelek után a legnagyobb igény, vagyis Magyarország a védelmi finanszírozás egyik élharcosává válhatna.

A források sorsa ugyanakkor bizonytalanná vált, mivel elképzelhető, hogy korrupcióellenes feltételekhez kötik, ami esetben Magyarország legfeljebb a 15 százalékos előleget kaphatná meg.

Orbán kijelentése, miszerint „Brüsszelben döntöttek arról, hogy háborúba fognak menni”, az EUrologus szerint egyszerűen nem igaz: ilyen döntés nem született. Hasonlóan vitatható az az állítás is, hogy az EU „háborúpárti irányát” az Egyesült Királyság kilépése nélkül nem lehetne elképzelni. Az elemzés emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság a „tettre készek koalíciójában” vezető szerepet játszik, Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, és aktívan dolgozik egy igazságos és fenntartható béke érdekében – igaz, ebben az együttműködésben Magyarország nem vesz részt.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor