Venezuela után sincs megállás: Trump már Kolumbiát és Iránt fenyegeti, de Grönlandot is akarja

Donald Trump vasárnap az Air Force One fedélzetéről újabb országokat vett célba. Kolumbiával kapcsolatban azt mondta, „tetszik neki” egy amerikai katonai művelet gondolata. Iránt kemény csapással fenyegette meg. Grönland ügyében pedig ismét kijelentette: az Egyesült Államoknak szüksége van a területre.

A legélesebb kijelentések ezúttal Kolumbiát érték. Trump Gustavo Petro elnökről azt mondta, hogy „egy beteg ember irányítja az országot”, aki kokaint gyárt és ad el az Egyesült Államoknak. Hozzátette, Petro „nem fogja ezt sokáig csinálni”.

Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy ez amerikai katonai műveletet jelent-e, Trump nem kerülte meg a választ. „Nekem tetszik az ötlet” – mondta.

Mindez egy nappal azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok katonai akcióban elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Madurót és feleségét New Yorkba vitték, hétfőn áll bíróság elé kábítószer-kereskedelemmel és szervezett bűnözéssel kapcsolatos vádak miatt.

A Fehér Ház a venezuelai akciót jogérvényesítési műveletként írja le. Trump ezzel szemben katonai csapásról, bombázásról és halottakról beszélt. Azt mondta, „jelentős veszteségek voltak a másik oldalon”.  A venezuelai hadügyminiszter szerint katonák és civilek is meghaltak. Független források legalább negyven áldozatról beszélnek.

A drogellenes érvelés eközben egy másik friss döntéssel ütközik. Trump novemberben kegyelmet adott Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnöknek, akit az Egyesült Államokban ítéltek el amiatt, hogy hivatalban lévő államfőként segítette több száz tonna kokain bejutását az országba. Hernández 45 éves börtönbüntetést kapott, mielőtt szabadon engedték.

Amikor erre rákérdeztek, Trump annyit mondott: Hernándezt „nagyon igazságtalanul üldözték”. Marco Rubio külügyminiszter sem próbálta feloldani az ellentmondást. Szerinte a kegyelem nem indok arra, hogy Madurót „helyén hagyják”.

Mexikóval kapcsolatban Trump most nem beszélt katonai műveletről. Azt mondta viszont, hogy „tennünk kell valamit”, mert a kábítószer Mexikón keresztül ömlik az Egyesült Államokba, és a kartellek „nagyon erősek”.

Kuba esetében ugyancsak valamivel visszafogottabb hangot ütött meg. Szerinte katonai beavatkozásra talán nem lesz szükség, mert a szigetország gazdaságilag Venezuelától függött, és Maduro eltávolítása után magától is meginoghat a rendszer. Lindsey Graham republikánus szenátor azonban ennél jóval egyenesebben fogalmazott: szerinte Kuba „napjai meg vannak számlálva”, és akár már 2026-ban Amerika-barát kormány alakulhat.

Trump közben újra elővette Grönland ügyét. Néhány órával azután, hogy a dán kormány visszautasította az annexiós utalásokat, az elnök ismét kijelentette: az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból” szüksége van a területre. Azt mondta, Európának is szüksége van Washingtonra ahhoz, hogy Grönland amerikai kézbe kerüljön.

Az elnök egyik tanácsadójának felesége eközben amerikai zászlóval kitöltött grönlandi térképet posztolt „Hamarosan!” felirattal.

Irán sem maradt ki. Trump azt üzente: ha a hatóságok „embereket kezdenek gyilkolni, ahogy tették korábban”, az Egyesült Államok „nagyon kemény csapással” válaszolhat. A kijelentés idején izraeli sajtóértesülések már arról szóltak, hogy zöld jelzést kaptak az Irán elleni katonai opciók előkészítésére.

A venezuelai akció nemzetközi visszhangja közben erősödik. Kuba bejelentette, hogy 32 kubai állampolgár halt meg az amerikai rajtaütés során. Kína és Oroszország kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen tárgyalja Maduro elfogását. Több latin-amerikai kormány elítélte az amerikai fellépést.

Trump nem próbálta tompítani az üzenetet. Arra a kérdésre, hogy Venezuela volt-e az utolsó ilyen akció, nem válaszolt egyértelműen. Sejtelmesen csak annyit mondott: érdemes volt odafigyelni arra, mi történt Caracasban.

Fotó: YouTube / FoxNews