Brüsszelben még nem bólintottak rá a magyar fegyverkezési tervekre

Az Európai Bizottság az unió saját újrafegyverkezésének elősegítésére hozta tető alá a SAFE (Security Action for Europe) közös védelmi hitelprogramot, amelynek keretében első körben 150 milliárd eurónyi hitellel segítik az erre jelentkező országok védelmi fejlesztéseit.

Lengyelország a SAFE teljes büdzséjének a 29 százalékát kapja, majdnem 44 milliárd eurót, Románia 16,6 milliárdot, Szlovákia pedig 3,2 milliárdot önthet a védelmi iparára. Magyarország a harmadik legnagyobb összeget, 16,2 milliárd eurót kaphat, de úgy tűnik, hogy a kormány nem fog olyan könnyen és gyorsan hozzájutni ehhez a 6135 milliárd forinthoz, ahogy számíthatott rá - írja a 444.

Az Európai Bizottság tavaly februárban javasolta  SAFE program elindítását, májusban szavaztak róla, most pedig már a megvalósítási szakaszban vagyunk. A Bizottság közös uniós hitelfelvétellel teremt forrást (első körben 150 milliárd eurót), és ezt hosszú lejáratú, kedvező kamatozású kölcsönök formájában adja tovább a programban önkéntes alapon részt vevő országoknak a védelmi iparuk felpörgetésére.

A SAFE tehát nem közös európai hadsereget épít, hanem nemzeti újrafegyverkezési programokat finanszíroz olcsóbb hitelből. A hiteltörlesztés türelmi ideje 10 év, a pénzt 2030-ig kell elkölteni. A SAFE keretein belül kapott kölcsön védelmi beruházásokra fordítható, elsősorban közös fegyver- és haditechnikai beszerzésekre.

A közös fontos kritérium, hogy legalább egy SAFE-forrásokhoz jutó tagállamnak, egy másik uniós tagállamnak, Ukrajnának vagy az Európai Gazdasági Övezet államainak is részt kell venniük a projektben, de a felfokozott nemzetközi helyzet miatt most az önálló beszerzések is támogathatók.

A SAFE-nél előírás, hogy az Unión, az EGT-tag államokon vagy Ukrajnán kívüli országból származó összetevők/alkatrészek költségei ne legyenek magasabbak a végtermék költségének 35 százalékánál, ami elsősorban az amerikai és dél-koreai beszerzések arányát csökkenti.

A SAFE-pénzekkel lehetőség van Ukrajna támogatására, Kijev még a közös beszerzésekben is részt vehet. A legtöbbet a lengyelek kérték, 43,7 milliárd eurót, őket követik a románok 16,8 milliárd euróval, majd Franciaország és Magyarország következik a sorban egyaránt 16,2 milliárddal. Összesen 19 tagállam igényelt pénzt a rendelkezésre álló 150 milliárd euróból. Németország nincs az igénylők között. Pillanatnyilag csak a magyar, a cseh és a francia tervre nem bólintott még rá az Európai Bizottság.

Menczer Tamás 2025 márciusában még adósrabszolgaságot kiáltott, és egy országgyűlési határozatot is elfogadott a Fidesz (jobbikos, mi hazánkos és független képviselőkkel karöltve), amelyben elutasítják a közös hitelfelvételt „az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartások” miatt. A határozat felszólította a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje az EU-s intézményekben. 

Tavaly májusban ezért Ódor Bálint EU-nagykövet egyedüliként nem szavazta meg a SAFE-et, a döntéshozatalkor ugyanis tartózkodott.

Ezt követően hatalmasat fordult a magyar kormány álláspontja, hiszen végül 16,2 milliárd eurót kértek (kb. 6135 milliárd forint), ami közel 10 százaléka a magyar államadósságnak, illetve 17 százaléka a költségvetés 2025-re tervezett bevételének.