A Libri volt vezetői beszéltek a NER könyvpiaci térfoglalásáról

Amikor a NER-közeli MCC megjelent a Libri körül, a könyvpiac több szereplője szerint nem egyszerű tulajdonosváltás kezdődött, hanem a kiadói függetlenség és a piaci verseny mozgástere is beszűkült. A Telex hosszú cikkben járta körül, hogyan alakult át a magyar könyvszakma, hogyan vált a Libri-Bookline a piac egyik legfontosabb szereplőjévé, és miért tartják aggályosnak a megszólalók a könyvkiadás, a könyvkereskedelem és az állami-politikai befolyás összefonódását.

A Telexnek megszólaló Halmos Ádám, az Open Books Kiadó vezetője a Libri belső történetén keresztül mondta el, hogyan élte meg az MCC megjelenését. Halmos nemcsak ügyvezetője volt a Libri Könyvkiadónak, hanem kisebbségi tulajdonosként vétójoga is volt bizonyos döntésekben. Elmondása szerint ez akkor vált igazán kényes helyzetté, amikor a Libri kereskedelmi oldala egyre inkább a kiadói üzletág beolvasztásában lett érdekelt.

Halmos szerint az igazi fordulópont Orbán Balázs megjelenése volt. Úgy emlékezett, az MCC kuratóriumi elnöke és a Miniszterelnökség államtitkára azzal a küldetéstudattal érkezett, hogy „elintéz mindent” a Librin belül. Halmos azt mondta, kisebbségi tulajdonosként félre akarták állítani, később pedig felszólították, hogy mondjon le az ügyvezetésről, fejezze be a könyvkiadást, és 24 órán belül hagyja el az irodáját.

A Libri története persze jóval korábban kezdődött, amikor a cég eredetileg könyvkereskedőként erősödött meg, majd 2010-ben saját kiadót alapított, 2013-ban pedig összeolvadt a Bookline-nal. Ezzel a Libri-Bookline néhány év alatt a magyar könyvpiac egyik legfontosabb szereplőjévé nőtt. A Telex cikke szerint a kereskedelmi és kiadói érdekek összekapcsolódása már ekkor is vitás kérdés volt a szakmában, de a helyzet új szintre lépett, amikor 2020-ban az MCC megvette Spéder Zoltán 25,4 százalékos tulajdonrészét a Libriben.
 

Három évvel később az MCC szinte teljesen átvette a Librit: leányvállalata, az SQ Invest Kft. újabb 67,48 százalékos részvénycsomagot vásárolt, amivel 98,41 százalékos tulajdonos lett a cégben. Halmos szerint ezzel a Libri a NER részévé vált, miközben kifelé sokáig azt kommunikálták, hogy nem lesz érdemi változás.
 

Nem Halmos volt az egyetlen, aki a kiadói függetlenség beszűküléséről beszélt. Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó volt főszerkesztője is azt mondta, a távozásában komoly szerepe volt annak, hogy a Libri Kiadói Csoport az MCC-hez került. Szerinte nem is feltétlenül a látványos cenzúrára kell gondolni, inkább arra, hogy a politikai környezet és a tulajdonosi háttér egyre világosabban kijelölte, miről lehet és miről nem érdemes beszélni. Példaként egy családsokszínűségről szóló könyvtervet hozott fel, amely hosszú előkészítés után végül nem kapott zöld utat a kiadónál.

A megszólaltatott könyvpiaci szereplők egyik legfőbb állítása, hogy az állam jelenléte ebben a helyzetben nem egyszerűen tulajdonosi kérdés, valamint a probléma szerintük az, hogy ugyanaz a politikai-gazdasági erőtér egyszerre van jelen piaci szereplőként, szabályozóként és ideológiai hatalomként. Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője úgy fogalmazott,  a 2010-es évek könyvpiacát valóban vadnyugati állapotok jellemezték, de az állam belépése óta szerinte még rosszabb lett a helyzet.

A Telex által megkérdezett kiadók több sürgősen megoldandó problémát is felsoroltak. Ilyen például a könyvpiaci koncentráció kezelése, a független kiadók és könyvesboltok védelme, az olvasás visszaszorulásának megállítása, a támogatási rendszer újragondolása, valamint az e-könyvek és hangoskönyvek jelenlegi, 27 százalékos áfájának csökkentése.
 

Többen azonnali hatállyal eltörölnék a gyermekvédelminek nevezett törvényhez kapcsolódó „fóliázós” szabályozást is, amely szerintük politikai nyomást helyezett a könyvszakmára.
 

Különösen sok kritika érte a könyvek árkötöttségéről szóló törvényt. Ez egy évre rögzíti a frissen megjelent könyvek árát, és legfeljebb 10 százalékos kedvezményt enged. Papíron ez akár a kiadókat is védhetné, a megszólalók szerint azonban a magyar piacon inkább a nagy könyvterjesztőknek kedvez. Rados Richárd azzal érvelt, hogy egy könyv árának jelentős része eleve a kereskedelemnél marad, az árkötöttség pedig tovább erősíti a nagy hálózatok pozícióját, miközben a kisebb kiadóktól elveszi a rugalmas árképzés lehetőségét.

A megszólalók szerint a könyvpiac rendbetételéhez nem lenne elég néhány technikai módosítás. Valódi versenyfelügyeletre, kiszámíthatóbb kulturális támogatásokra, a független szereplők védelmére és olyan olvasásstratégiára lenne szükség, amely a könyvet nem egyszerű árucikként, hanem az oktatás és a kritikus gondolkodás egyik alapjaként kezeli.
 

Fotó: Kontroll