Pakisztán légicsapásokat mért Afganisztánra – Iszlámábád szerint már nyílt háború zajlik

Pakisztán péntekre virradóra légicsapásokat hajtott végre afganisztáni célpontok ellen, többek között Kabulban, Kandahárban és Paktíában, miközben a határ mentén szárazföldi összecsapások is zajlottak. A pakisztáni védelmi miniszter „nyílt háborúnak” nevezte a helyzetet, a tálib vezetés pedig megtorló akciókról és jelentős pakisztáni veszteségekről számolt be. A két fél egymásnak ellentmondó adatokat közölt az áldozatokról.

A pakisztáni erők rakétákkal támadták a tálib kormány katonai létesítményeit – írja a Reuters, amely szerint a támadások a 2600 kilométeres közös határ több szakaszán is fegyveres összecsapásokkal párosultak. Iszlámábád közlése szerint 133 tálib harcos halt meg, több mint 200 megsebesült, 27 állást megsemmisítettek, kilencet pedig elfoglaltak. A Talibán szóvivője ezzel szemben azt állította, hogy 55 pakisztáni katona esett el, 19 állást foglaltak el, míg a tálib oldalon nyolc harcos halt meg és 11 sebesült meg. A számokat független forrás mindeddig nem erősítette meg.

A tálib kormányzat szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid megerősítette, hogy pakisztáni légicsapások érték Kabul, Kandahár és Paktía egyes részeit. Kandahár egyébként a tálib vezetés központja, itt tartózkodik a mozgalom legfőbb vallási vezetője, Hibatullah Ahundzáda is. A Reuters által hitelesített felvételeken fekete füstoszlopok és nagy kiterjedésű tűz látható Kabul egyes pontjain, a fővárosban mentők szirénái hallatszottak a robbanások után.

A pakisztáni kormány szóvivője szerint a műveletek „válaszcsapások” voltak „provokálatlan afgán támadásokra”. A két ország viszonya ősz óta feszült: Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket nyújt a Pakisztán elleni merényletekért felelős fegyveres csoportoknak, köztük a Tehreek-e-Taliban Pakistan (TTP) nevű szervezetnek, a köznyelvben pakisztáni talibánként emlegetnek. A tálib vezetés ezt következetesen tagadja, és azt állítja, Pakisztán biztonsági problémái az ország belügyének számítanak.

A mostani csapások komoly eszkalációnak számítanak, és egy elhúzódó határ menti konfliktus veszélyét vetítik előre. Bár Pakisztán katonai kapacitásai jóval erősebbek, a tálibok évtizedes gerillaháborús tapasztalattal rendelkeznek, amelyet a 2021-es hatalomátvétel előtt az amerikai vezetésű erőkkel vívott harcaik során szereztek. 

A feszültséget tovább súlyosbítja, hogy a két ország közötti egyik legfontosabb átkelője, a Torhámnál húzódó határszakasz – amely a Hájber-hágón keresztül a kétoldalú kereskedelem, az áruszállítás és a személyforgalom kulcsfontosságú kapuja – már tavaly ősz óta zárva van. Ez példátlanul hosszú lezárás a két, egymásra utalt gazdaság kereskedelmi történetében, és komoly fennakadásokat okoz mind az ellátási láncokban, de főleg a határ menti közösségek mindennapi életében.

A véres összecsapások sem újkeletűek: tavaly ősszel több tucat katona halt meg a harcok során, de ekkor Törökország, Katar és Szaúd-Arábia közvetítésével sikerült ideiglenes megállapodást elérni. Most ismét diplomáciai egyeztetések indultak: Rijád közlése szerint a pakisztáni és a szaúdi külügyminiszter pénteken a feszültség csökkentéséről tárgyalt. Oroszország – amely egyedüliként hivatalosan elismerte a tálib kormányt – jelezte, hogy kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél kéri.

Mindeközben Pakisztán magas készültségbe helyezte biztonsági erőit, attól tartva, hogy a konfliktus városi merényletekhez vezethet, ahogy az már korábban is többször megtörént Pesavárban vagy Iszlámábádban. Afganisztánban egy állami hírügynökség ezzel egy időben olyan képet tett közzé, amelyen állítólag öngyilkos merénylők egy zászlóalja látható robbanómellényekkel és pokolgépes járművekkel.

A helyzet gyorsan romlik, a felek pedig kölcsönösen egymást teszik felelőssé az eszkalációért. Egyelőre nem látszik, hogy bármelyik oldal kész lenne érdemi engedményre, így könnyen elképzelhető, hogy a határ menti összecsapások tartósabbá válnak, és a feszültség tovább mélyül a két szomszédos ország között.

Fotó: Khaleej Times/Facebook