A választás után már az államkincstár is megértőbb – időt nyert a főváros, nem kell azonnal fizetni

Másfél hónapnyi haladékot kapott Budapest a szolidaritási adó befizetése alól, a Magyar Államkincstár ugyanis elfogadta a főváros érvelését, hogy a megbízás teljesítése esetén veszélyeztetné a munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését. Az átmeneti megoldás után azonban szükség lesz arra, hogy hosszú távon is megoldás szülessen a főváros finanszírozási gondjaira. Budapest mellett Szolnok is haladékot kapott a fizetésre.    

Hétfőn az Államkincstár június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester kedd reggel egy Facebook-posztban. 

Karácsony szerint a kormány szándéka egyértelműen az volt, hogy csődbe vigye a fővárost, és ezen keresztül támadja az ellenzéket, ő viszont megígérte a budapestieknek, hogy eljuttatja a várost a következő kormány megalakulásáig, és ez sikerült is.

Hirtelen a MÁK is megértőbb lett 

„A kincstár mai döntéséből az következik, hogy a Magyar Péter vezette kormány megalakulása után nagyjából egy hónapunk lesz arra, hogy megállapodjunk a város működőképességét biztosító lépésekről” – írta bejegyzésében Karácsony, aki reméli, hogy az év végéig meg tudnak állapodni az ő főpolgármesteri programjában és a Tisza választási programjában is szereplő Budapest-törvényről, „amely egyszer és mindenkorra biztos és kiszámítható viszonyokat hoz” a fővárosnak.

A főpolgármester múlt hét kedden kért halasztást a szolidaritási hozzájárulás április 20-án esedékes soron következő 37,1 milliárd forintos részletének befizetésére. 

A városvezető levelében arra hivatkozott, hogy a 2. részösszeg, illetve a 2025-ben be nem fizetett részletek esedékessé válása külön-külön is veszélyeztetik a fővárosi önkormányzat működését, a közfeladatok ellátását. A levélhez nyomatékul csatolták a főváros bankszámlakivonatát, amely szerint a főváros számlája már akkor 6,5 milliárdos mínuszban volt.

A fővárosi önkormányzat meggyőzően igazolta, hogy a szolidaritási hozzájárulás áprilisi inkasszójára vonatkozó „megbízás teljesítése veszélyezteti a munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését” – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) fővárosi önkormányzatnak küldött határozatában. A kincstár 60 nap haladékot adott a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulás 2. részösszegének, 37,1 milliárd forintnak a kifizetésére.

Csupán haladék, nem megoldás

„A halasztás nem jelent megoldást, de időt ad arra, hogy a főváros meg tudjon állapodni Magyar Péter kormányával a szolidaritási hozzájárulásról, illetve megszülethessenek a Budapest pénzügyi helyzetét rendező döntések”
– mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki mindezzel együtt nagyon fontosnak tartja a MÁK határozatát, mivel enélkül már az áprilisban esedékes munkabéreket sem tudták volna kifizetni a dolgozóknak, illetve minden fővárosi számlára érkező adóbefizetés azonnal a kincstárhoz került volna, ami megbénította volna Budapest működését.

Ha június közepéig nem sikerül megállapodni Magyar Péter kabinetjével, akkor automatikusan levonják a most felfüggesztett 37,1 milliárd forintos részletet, illetve júliusban a soron következő 11,7 milliárdot. A MÁK valójában Magyar Péter kormányára tolta át az inkasszózás felelősségét.

A fővárosi önkormányzat bízik abban, hogy a halasztás határidejéig, június 16-áig meg tud állapodni az új kormánnyal a szolidaritási hozzájárulás 2026-os mértékéről, illetve peren kívüli megállapodást kötnek a 2023 és 2024-es évekre kirótt szolidaritási hozzájárulás okán indított perekben. Ez utóbbi önmagában 100 milliárd forint feletti bevételt jelentene a fővárosnak. A szolidaritási hozzájárulás eltörlése, vagy az önkormányzatok által szorgalmazott - iparűzési adó 15 százalékában való - maximálása szintén több tízmilliárdos kiadáscsökkenést jelentene.

Levegőhöz jutott Szolnok is

Eközben Szolnok polgármestere, Györfi Mihály is közölte, hogy a város haladékot kapott.

Korábban bojkottálta a szolidaritási adó befizetését Szolnok, Érd, Nagykanizsa, Orosháza, Ajka, Szentes, Hódmezővásárhely és a főváros XVIII. kerülete. A városvezetők arra hivatkoztak, hogy ne a leköszönő kormány rendelkezzen az összegről, valamint reményüket fejezték ki, hogy a Tisza-kormány alatt visszakapják az önkormányzatok autonómiájukat.

Az utóbbi években jelentősen nőtt a szolidaritási adó összege és a központi költségvetés bevételeihez viszonyított aránya is. 2020 és 2026 között a befizetett összeg 58-ról közel 396 milliárd forintra emelkedett, így 2026-ban az állam várható bevételeinek már egy százalékát teszi ki.

A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét.