A szlovák rendőrség nem tudott mit kezdeni az önmagukat feljelentő felvidéki magyarokkal

A rendőrség a szólásszabadság alkotmányos védelmére hivatkozva elutasította azoknak a felvidéki magyaroknak az ügyét, akik saját maguk ellen tettek feljelentést amiatt, hogy egy petíció indításával megkérdőjelezték a Benes-dekrétumokat. A szervezők kérték a vagyonelkobzások leállítását, illetve egy vizsgálóbizottság felállítását is.

Fiala-Butora János ügyvéd, emberi jogi szakértő és Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa még januárban jelentette fel magát, március 6-án pedig egy sajtótájékoztatón számoltak be az ügy fejleményéről. Elmondták, hogy a komáromi rendőrség elutasította az önfeljelentésüket, mivel a hatóság szerint a btk. kérdéses passzusából nem állapítható meg, mit kellene a rendőrségnek szankcionálnia – írja a Parameter.sk.

A nyomozó azt írja, neki kellene kitalálnia, mi lehet az ügyben egyáltalán a bűncselekmény. De ez nem elfogadható módja az eljárásnak

 – idézte a jogász a rendőrségi határozatot. Vagyis a rendőrségnek az az álláspontja, hogy a szólásszabadság alkotmányos védelmet élvez, így az a btk. felett áll. Fiala-Butora és társai egy petíció segítségével kérdőjelezték meg a Benes-dekrétumokat. Ebben szembe helyezkedtek a kormánynak és a parlamentnek az elnöki rendeletek megkérdőjelezhetetlenségét megfogalmazó határozatával. 

Ezt a petíciót több mint 8 ezren írták alá, és elküldték azt a szlovák államfőnek, Peter Pellegrininek, illetve konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak.

A nyomozó arra az álláspontra helyezkedett, hogy a petícióban csak ismert történelmi tények ismertetéséről van szó. „Ezzel egyetértünk, valóban ismert tényekről van szó. Csakhogy pont ezekkel az ismert tényekkel szembehelyezkedően állít valamit a kormány és a parlament. Márpedig, ha a mi kijelentéseink esetében ismert tényekről van szó, akkor az ő kijelentéseik hamis állítások. Ezt most a nyomozótiszt megerősítette” – mutatott rá a jogász. 

Mindezzel az állami szervek is kimondták, hogy a kormány álláspontja gyenge lábakon áll. 

„Mi nem is számítottunk ilyen sikerre. A kormány bakot lőtt” – tette hozzá. A kormány eredeti célja az volt, hogy a dekrétumokról ne essen szó, ehhez képest a kérdés központi témává vált. Elvben a komáromi ügyész április negyedikéig még változtathat a rendőrség mostani, a feljelentést elutasító álláspontján, a főügyészségnek pedig még ez után is van erre lehetősége, de tudomásuk szerint a mostani határozatot a nyomozók az ügyészekkel is megvitatták.

A kezdeményezők kihangsúlyozták, hogy céljuk nem a politikai konfrontáció, hanem annak jelzése, hogy a módosítás súlyosan érinti a szólásszabadságot és a közéleti párbeszédet.  Kérték a vagyonelkobzások leállítását, illetve egy vizsgálóbizottság felállítását is. Választ csak Pellegrinitől kaptak választ, aki azt írta, hogy nincs hatásköre egy ilyen vizsgálóbizottság felállításához.