Trump a konfliktust elindította Iránnal, de a következmények kezelését már megosztaná másokkal

Miután Trump iráni hadjárata következtében a világ az olajválság küszöbére került, az elnök most inkább lepasszolná az Irán által lezárt Hormuzi-szoros problémáját másoknak. Trump a felelősség szétterítésével igyekszik bevonni az érintett országokat az átjáró biztonságának megteremtésébe, ám azok jelenleg még inkább ódzkodnak ettől. 

 „Az Amerikai Egyesült Államok legyőzte és teljesen megtizedelte Iránt – katonailag, gazdaságilag és minden más tekintetben is –, de a világ azon országainak, amelyek a Hormuzi-szoroson keresztül jutnak olajhoz, gondoskodniuk kell ennek az átjárónak a védelméről, és mi segíteni fogunk – NAGYON SOKAT!” – írta saját Truth Social platformján Donald Trump amerikai elnök, és ezzel gyakorlatilag egyértelművé tette, hogy az érinett országoktól valamiféle szerepvállalást várna el a konfliktusban, legalább a szoros biztonságos hajózhatóvá tétele érdekében.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án indította el „Epic Fury” névre keresztelt hadműveletét Irán ellen, ami egyszerre célozta a közel-keleti ország nukleáris fegyverprogramjának lenullázását, és a teljes politikai rezsimváltást.

Irán válaszul bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását – a szoroson keresztül bonyolódik a világ kőolajkereskedelmének ötöde, az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmének jelentős része, és a szoros számos más nyersanyag kereskedelmében is meghatározó.

Háromezer hajót érint valamiféleképpen a helyzet az Omán és Irán közötti szorosnál, becslések szerint összesen akár húszezer fős legénységgel. Csak az Irán által kiválasztott néhány hajó tudott eddig átkelni, ez elsősorban Kínába tartó tankereket jelentett, szombatra pedig két Indiába tartó hajó is átjutott. 

A szoros környékén már több hajót ért iraki támadás, de ami fontosabb, hogy a nagy hajóbiztosító társaságok nem biztosítják a térségben hajózó hajókat. A kőolaj világpiaci ára megugrott – a kilátások bizonytalanok, de ha a szoros zárva marad, valószínűleg sosem látott olajválság fenyeget.

Korábbi beszámolók szerint Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása. 

A helyzet megoldása érdekében az amerikai elnök pénteken még arról beszélt, hogy hamarosan amerikai hadihajók kísérhetik a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy egy, az iráni olajiparnak kulcsfontosságú sziget katonai célpontjainak támadásával egy másik irányból is nyomást gyakorolna a rezsimre a szoros kérdésében. 

A CNN ugyanakkor a múlt héten arról számolt be, hogy Irán még tovább ment, és a szoros elaknásítását is megkezdte, amit ugyan az amerikai kormány nem erősített meg, de aztán jelezték, hogy megsemmisítettek a közelben néhány, erre felkészített hajót. 

Újabb katonai válaszlépések belengetése helyett Trump most úgy tűnik, hogy a felelősséget igyekszik szétteríteni a lezárt Hormuzi-szoros ügyében.

A szoros hajóforgalmának korlátozásában érintett országok felé pedig azt kommunikálta platformján az elnök, hogy:

„Az Egyesült Államok ezekkel az országokkal is összehangolja majd a lépéseket, hogy minden gyorsan, zökkenőmentesen és jól menjen. Ennek mindig is közös erőfeszítésnek kellett volna lennie, és most az is lesz – ez közelebb hozza majd a világot a harmóniához, a biztonsághoz és az örök békéhez!” 

A brit Védelmi Minisztérium egyik szóvivője azzal reagált az amerikai felvetésre, hogy miként korábban is jelezték, jelenleg szövetségeseikkel és partnereikkel közösen különböző lehetőségeket vizsgálnak annak érdekében, hogy biztosítsák a térségben zajló hajózás biztonságát.

A washingtoni kínai nagykövetség egyik szóvivője a CNN-nek azt mondta, hogy Kína az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólít fel. A szóvivő nem tért ki arra, hogy Peking elfogadná-e Trump kérését, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden fél felelőssége a stabil és akadálytalan energiaellátás biztosítása. Hozzátette, hogy Kína továbbra is erősíteni fogja a kommunikációt az érintett felekkel.

Tokió – amely az Egyesült Államokat legközelebbi szövetségesének tekinti – egyelőre hivatalosan nem reagált Trump felhívására. A külügyminisztérium egyik tisztviselője azonban úgy nyilatkozott, hogy Japán nem küld azonnal haditengerészeti egységeket pusztán azért, mert Trump ezt kérte. 

A francia kormány szintén nem adott azonnali hivatalos választ. Szombaton azonban a külügyminisztérium hivatalos X-fiókja cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Franciaország hadihajókat küldene a Hormuzi-szoroshoz. „Nem, a [francia] repülőgép-hordozó és köteléke a Földközi-tenger keleti részén marad. A helyzet nem változott: a jelenlét védelmi jellegű” – áll a bejegyzésben.

Szöul részéről egyelőre nem érkezett azonnali reakció.

Fotó: YouTube / Fox News