A világ óceánjai hőmérsékleti rekordokat döntögetnek, ez a legmelegebb július valaha

Július volt a legforróbb hónapja az évnek.  A folyamatos hőmérsékletemelkedés extrém időjáráshelyzeteket eredményez a világban. Erdőtüzek és szárazság pusztít mindenhol, sokan a hőhullám végét várják, de a kánikula egy új norma beállását vetíti elő. 

Legmelegebb mért rekordjukat érték el a világ óceánjai júliusban. Ez részben az El Niño folyamatos terjeszkedésének köszönhető a Csendes óceánon – állapította meg az ECMWF.

A sarkvidék kivételével az egyenlítőtől északi és déli irányba tartó 60 fokos sávon az átlagos tenger felszínének hőmérséklete júliusban elérte a 20.96 Celsius-fokot, ez az érték 2023-ban 20.89 Celsius-fokon tetőzött. – állítja  a BBC.

Az El Niño egy természetes jelenség, ami 3-5 évente áll elő általában és a hő egységes elosztásáért felel a világban, viszont az emberek által előidézett globális felmelegedés miatt tud hőkitöréseket eredményezni.

2026 júliusa volt a második legmelegebb mért hőség a világon, 1,47 Celsius-fokkal magasabban volt az átlaghőmérséklet, mint az iparosodási idők előtt volt – állítja a Copernicus Climate Change Service.

A tenger felszíni hőmérséklete egész hónapban magas maradt a trópusi csendes-óceáni régió körül, ahol az El Niño terjeszkedik és az előrejelzések alapján a hőhullám megmarad a következő hónapokban is.

Európai helyzet

Európában a tenger felszíni hőmérséklete júliusban rekordmagasságot ért el az Atlanti-óceánt érintő partszakaszokon és a Nyugat-mediterrán térségben nagyban hozzájárulva Nyugat-Európát sújtó hőhullámokhoz. 

A kontinens nyugati fele júniusban és júliusban is az eddigi legmelegebb hőmérsékletét élte hosszantartó szárazsággal, amik erdőtüzeket eredményeznek.

Az Egyesült Királyság ebben az évben ötödik hőhullámára készül, a makacs, száraz időszak miatt egyre több területet nyilvánítanak kiszáradtnak.

Franciaország, Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság területein sosem látott csapadékhiány van, a föld nedvességtartalma sokkal alacsonyabb, mint 2022-ben amikor Európa nyugati régióiban szintén nagy szárazság volt. 

Az óceánok egyik legfontosabb szerepe, hogy alakítói a hőmérsékletnek a világon, elnyelik a fennmaradó meleglevegőt, amit többnyire ÜHG-kibocsátás eredményez. Ezzel egyben a világ oxigén termelésének felét teszik ki.

A meleg vizek kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, többet hagyva a levegőben, amivel már a felszín nem boldogul.

Tudósok azt állítják az El Niño időlegesen még feljebb tolhatja a hőmérsékletet még magasabbra. Szorgalmazzák az azonnali óvintézkedéseket, köztük például a fosszilis tüzelőanyagkibocsátás azonnali csökkentését. Persze ezekkel az intézkedésekkel a folyamatot visszafordítani már nem lehet és a mostani kánikulák velünk maradnak a jövőben is.

Fotó:Facebook