Történelmi mélyponton Trump népszerűsége

Donald Trump népszerűsége elnöksége alatt a legalacsonyabb szintre esett vissza, miközben az amerikaiak túlnyomó többsége attól tart, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború hosszú ideig fog tartani. A fehér Ház ura a szerint a magas benzinárat egy „nagyon gonosz ország”  megbüntetése miatt kell elviselni.

A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás válaszadóinak mindössze 33 százaléka mondta, hogy elfogadhatónak tartja Trump teljesítményét a Fehér Házban, míg 64 százalék szerint rossz irányban mennek a dolgok. Az elnök népszerűsége – amely a hónap elején lezárult közvélemény-kutatásban mért 35 százalékrólról esett vissza, és alacsonyabb, mint jelenlegi elnöki ciklusának bármelyik pontján – most megegyezik a 2017 decemberében elért, előző ciklusának legalacsonyabb szintjével.

Trump népszerűsége idén csorbát szenvedett, miután az Egyesült Államok szövetségese, Izrael mellett megtámadta Iránt. Az ezt követő konfliktus a globális olajkereskedelem ötödét bénította meg, ami a benzinár emelkedését váltotta ki, ami terhet ró az amerikai háztartásokra, valamint Trump republikánus szövetségeseire is, akik a novemberi félidős választásokon próbálják megvédeni a kongresszusi többséget.

Az elnök, aki azzal az ígérettel kampányolt, hogy kordában tartja az inflációt és elkerüli a hosszan elhúzódó háborúkat, kezdetben azt ígérte, hogy az Iránnal folytatott konfliktus csak néhány hétig fog tartani. Irán azonban ellenállónak bizonyult, és a konfliktus enyhülése ellenére is nagyrészt lezárta a Hormuzi-szoroson átmenő olajkereskedelmet. Az amerikaiak mintegy 80 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok iráni szerepvállalása „hosszú ideig fog tartani”. Csak 16 százalékuk bízik abban, hogy ez a konfliktus valószínűleg néhány héten belül véget ér.

Az elnök sajátos logikával indokolta meg a magasabb benzinárat

Trump pénteken egy politikai gyűlésen New Yorkban kijelentette, hogy „egy kicsivel többet fizetni a benzinért” megéri annak érdekében, hogy egy „nagyon gonosz ország” ne juthasson atomfegyverhez – ez volt a háborúval kapcsolatos egyik indoka.

A konfliktus során az elnök hol az eszkalációval való fenyegetőzéssel, hol pedig a békemegállapodás közelségére vonatkozó kijelentésekkel váltogatta a hangnemet. A legfrissebb Reuters/Ipsos-felmérés szerint az amerikaiaknak csupán egyötöde – a republikánusoknak pedig mindössze a fele – tartja az Irán elleni háborút indokoltnak.
A bevándorlás kérdésében a republikánusok megközelítése Trump hivatali ideje alatt végig népszerűbb maradt a demokratákéénál, köszönhetően a határátlépések számának meredek csökkenésének és a Trump által elrendelt, országszerte folytatott szigorú fellépésnek.