Tüntetők csaptak össze rendőrökkel a koszovói parlament előtt, előkerült a vízágyú és a könnygáz is
Legalább tizenheten megsérültek a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Pristinában. Az összetűzésre azt követően került sor, hogy elakadt a parlamentben az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborús bűncselekményeit tárgyaló hágai különleges bíróság jogkörét korlátozó törvénymódosítás végleges elfogadása.

Legalább tizenheten megsérültek a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Pristinában. Az összetűzésre azt követően került sor, hogy elakadt a parlamentben az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborús bűncselekményeit tárgyaló hágai különleges bíróság jogkörét korlátozó törvénymódosítás végleges elfogadása.
A tüntetők a koszovói parlament kijáratánál várták a képviselőket, akiket nem akartak addig elengedni, amíg meg nem szavazzák a különleges bíróságot korlátozó törvénymódosítást. A kiérkező rendőröket és az épületet kövekkel és pirotechnikai eszközökkel dobálták meg, és kukákat gyújtottak fel - tájékoztatott az MTI.
Az erőszak megfékezése érdekében a rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatta a tömeget. A tizenegy civil sebesültön felül hat rendőr is megsérült, három embert pedig előállítottak. Az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt (PDK) aránytalannak nevezte a rendőri fellépést, és a tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólította fel a hatóságokat.
Mi vezetett ide?
A demonstrációra azt követően került sor, hogy a különleges bíróságról szóló törvényjavaslatot nem szavazta meg a parlament. A törvénytervezet értelmében maximum tizenöt év lehetne a kiszabható szabadságvesztés, és adott esetben a koszovói legfelsőbb bíróság döntésétől függően a büntetéseket Koszovóban is le lehetne tölteni, valamint az elítéltek akár elnöki kegyelmet is kaphatnának.
A törvénymódosítás a hágai székhelyű koszovói különleges bíróság szeptemberi döntését követően merült fel. Szeptember 16-án Hashim Thaci volt államfőt és Jakup Krasniqit 25-25, Kadri Veselit 18, Rexhep Selimit pedig 13 év szabadságvesztésre ítélték háborús bűncselekmények (jogellenes fogva tartás, kínzás és gyilkosság) miatt.
Az UCK egykori vezetőinek támogatói igazságtalannak tartják az ítéleteket, és úgy vélik, azok a koszovói albánok függetlenségi harcának megítélését is veszélyeztetik. A helyzet késő este csillapodni kezdett, a rendőri egységek egy része visszahúzódott az intézmények irányába. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg veteránszervezete ugyanakkor arra kérte támogatóit, hogy kedden reggel ismét gyülekezzenek Pristina központjában.





