Le Pen vezet, és az ellenfelek sem találnak fogást rajta
Marine Le Pen nagy előnnyel vezet, és a friss felmérés szerint a második fordulóban is legyőzné radikális baloldali ellenfelét. Macron tábora közben már azért küzd, hogy egyáltalán legyen jelöltje a döntőben, az elnöki győzelem azonban még Le Pennek sem jelentene szabad kezet.
Marine Le Pen nagy előnnyel vezet, és a friss felmérés szerint a második fordulóban is legyőzné radikális baloldali ellenfelét. Macron tábora közben már azért küzd, hogy egyáltalán legyen jelöltje a döntőben, az elnöki győzelem azonban még Le Pennek sem jelentene szabad kezet.
Marine Le Pen 34–36 százalékot szerezhetne a francia elnökválasztás első fordulójában, mögötte a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végezne 18–19 százalékkal a Toluna Harris Interactive november 3. és 5. között készült felmérésében.
A hétfőn ismertetett kutatásban öt lehetséges jelöltfelállást vizsgáltak, Mélenchon mindegyikben bejutna a második fordulóba, ott viszont Le Pen egyértelműen legyőzné. Emmanuel Macron második ciklusa jövőre véget ér, harmadszor egymás után már nem indulhat.
Le Pen korábban hiába jutott be a döntőbe, ott sokan azért szavaztak az ellenfelére, hogy a szélsőjobbot távol tartsák a hatalomtól, még akkor is, ha egyébként nem lelkesedtek a másik jelöltért. A mostani mérés szerint Mélenchon mögött nem gyűlne össze elég szavazat ahhoz, hogy ugyanez megismétlődjön.
Macron összefogást sürget, de ehhez valakiknek félre kellene állniuk
Macron a mérsékelt baloldaltól a jobboldalig érő szövetséget szeretne, csakhogy ehhez több, az elnökségre pályázó politikusnak is el kellene fogadnia, hogy más induljon helyette. A korábban Le Pen egyik legerősebb lehetséges ellenfelének tartott Édouard Philippe volt miniszterelnök közben gyengült, Mélenchon erősödött, így Macron tábora attól tarthat, hogy nélküle rendezik meg a második fordulót.
A Nemzeti Tömörülésnek eközben előnyt jelenthet, hogy még sosem kormányozta Franciaországot, így Le Pen úgy kérheti számon másokon a megélhetési gondokat és a politikai bénultságot, hogy saját pártjának országos teljesítményéről nem kell elszámolnia.
Az AP elemzése szerint ezért az az elégedetlenség, amely más országokban a hatalmon lévő populista jobboldal ellen fordult, Franciaországban éppen őt segítheti. A gazdasági nehézségeket viszont megörökölné, az államnak csökkentenie kellene a hiányát, miközben az ehhez szükséges adóemeléseket vagy kiadáscsökkentéseket egyre nehezebb elkerülni, és még nehezebb elfogadtatni a választókkal.
Az elnöki győzelem után a parlamenttel is meg kellene küzdenie
Le Pennek az elnökséghez vezető úton a bírósági ügyével is számolnia kell, korábban ugyanis öt évre eltiltották a választásokon való indulástól, mert európai parlamenti munkatársak fizetésére szánt pénzt használtak fel pártmunkára. A fellebbviteli bíróság júliusban fenntartotta a bűnösségét megállapító ítéletet, az eltiltást viszont úgy rövidítette le, hogy annak letöltendő része addigra már eltelt, így jelenleg indulhat a választáson. Le Pen az ítélet ellen újabb jogorvoslatot kért.
Ha megválasztják, a törvényekhez és a költségvetéshez parlamenti támogatást is kell szereznie, a képviselők ugyanis megbuktathatják az általa kinevezett miniszterelnök kormányát, ezért megpróbálhatna előrehozott parlamenti választáson saját többséget szerezni, máskülönben alkukra, vagy akár egy másik politikai táborból érkező kormányfővel való együttműködésre kényszerülhetne.
A Jacques Delors Centre elemzése szerint könnyedén alkotmányos konfliktushoz vezethetne az a népszavazási terve is, amellyel a francia állampolgárokat részesítené előnyben például a munkavállalásnál és a szociális juttatásoknál, valamint a francia jog elsőbbségét erősítené az uniós kötelezettségekkel szemben. Ha ezeknek a terveknek a parlament vagy az alkotmányos intézmények útját állják, Le Pennek a választási győzelem ellenére is engednie kellene, vagy vállalnia a nyílt konfliktust velük.
Fotó: Marine Le Pen / Facebook
