Az állam visszaszerezné a tévedésből elvesztett Klimt-festményt

Vizsgálatot rendelt el Lázár János építési és közlekedési miniszter, miután minisztériuma engedélyezte Gustav Klimt Afrikai herceg című portréjának külföldre vitelét, írja a Hvg.hu. A kép a Wienerroither & Kohlbacher bécsi galériába került, ahol március végétől kiállították, jelenleg pedig 15 millió euróért (mintegy 6 milliárd forintért) eladásra kínálják.

A festmény évtizedekig egy magyar magángyűjteményben volt, mégis végleges kiviteli engedélyt kapott, mivel a kérelmet „ismeretlen festő” művére adták be. A minisztérium szerint a festmény nem szerepelt a védendő műtárgyak listáján, így hivatalosan nem lehetett akadálya a kivitelének. Ez annak ellenére történt, hogy a festményen jól látható helyen szerepel Gustav Klimt ismert hagyatéki bélyegzője.

Lázár a HVG kérdésére úgy fogalmazott: nem zárható ki, hogy megtévesztették a hatóságot.

Hozzátette: „azt is meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártak-e a hatóság emberei, megtettek-e mindent a tények tisztázására”. A miniszter nemcsak a hivatali gyakorlatokat, hanem a kérelmezők felelősségét is firtatta.

A kép korábban festményvizsgálati laborban is járt, ahol azonosították a szerzőt, továbbá budapesti galériáknak is Klimtként ajánlották megvételre. A nyilvánosságra kerülés után a minisztérium azt ígérte, hogy az ügy dokumentumait közzéteszik, és módosítják azt a szabályt is, amely jelenleg lehetővé teszi, hogy akár egyetlen fotó alapján is kiadják a műtárgyak kiviteli engedélyét.

A festmény korábban egy Magyarországra menekült zsidó család, a Klein házaspár tulajdona volt, de Lázár szerint a kép „sosem volt állami tulajdon”. A miniszter új elemet emelt be az ügybe, amikor azt állította: tudomása szerint a házaspár letétként helyezte el a festményt Magyarországon. Ez azért érdekes, mert – mint a HVG írja – ez az állítás eddig nem szerepelt nyilvánosan, és ha igaz, akkor a festmény jogilag az örökösöket illetné meg.

A miniszter azonban azt is hozzátette: „Ha a Szépművészeti Múzeumnak szüksége van a képre, akkor a magyar állam úgy juthat hozzá, hogy tisztességesen megegyezik az örökösökkel és elszámol a tulajdonosokkal.” – olvasható a HVG cikkében. 

A Klimt-festmény 1897-ben készült Bécsben, és a művész haláláig saját birtokában tartotta. A Hvg és az osztrák Der Standard szerint a kép legalább az 1950-es évek óta, de lehet, hogy már a harmincas évektől kezdve egy magyarországi magángyűjtemény része volt. Amikor nemrég előkerült, erősen szennyezett állapotban volt: vastag lakkréteg, por és pókhálók borították.