Orbán Viktor is megszólalt végre az NKA-s pénzek ügyében

Nem volt idegen az elmúlt évtizedben az a támogatási gyakorlat, mely most a Nemzeti Kulturális Alap tizenhétmilliárdos pénzosztásával kapcsolatban napvilágra került. Az üggyel kapcsolatban most a leköszönő miniszterelnök is kényszerült megszólalni, a kulturális szcéna szereplői pedig a teljes támogatási gyakorlat átalakítását javasolják. 

A választások óta talán a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány az egyik legforróbb téma, pedig a NER bukása óta különösen erős a mezőny botrányos ügyekben.

Tizenhétmilliárd forint értékben kaptak „érdemtelenek érdemtelenül sok pénzt többnyire értelmezhetetlen projektekre – ahogy azt az ügy kipattanásakor fogalmazta Kenyeres István a Fővárosi Levéltára főigazgatója, aki egy időben az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának tagjaként belelátott a köztestület működésébe. 

És nem is csak arról volt szó, hogy a hatalmas pénzeső olyan Fidesz-közeli előadóművészeknél, celebeknél landolt, akik a pártrendezvények rendszeres fellépőiként voltak „érdemesek” erre, de számtalan olyan, kulturálisnak álcázott civil szervezet is részesült az összegből, melyek a választás során besegítettek fideszes képviselő-jelölteknek is, így esetükben még a tiltott kampányfinanszírozás  is felmerülhet.   

A botrány napvilágra kerülése után elindult a lemondási hullám, megvált pozíciójától az NKA csúcsbizottságának tagjai közül Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház direktora, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója  és Both Miklós zeneszerző is, Hankó Balász kultúráért felelős államtitkár pedig, aki gyakorlatilag egyszemélyben volt a szokatlan pénzosztásért felelős, kínos magyarázkodással próbálta magát tisztára mosni Rónai Egon műsorában, sikertelenül. 

A miniszterelnök mostanáig ugyanakkor hallgatott az ügyben, és először a szombati, Magyar Nemzetben megjelent interjújában érintette a témát. 

Szerinte az elmúlt 16 évben folyamatosan arról vitatkoztak, hogy csak a nemzeti kultúrkörhöz tartozó produkciókat kell-e támogatni vagy a magyar kultúra egészét, „akkor is, ha egy része romboló nézeteket közvetít és ellenséges”. „A vége az lett, hogy bőkezűen támogattuk nemcsak a hozzánk közelebb állókat, hanem az ellenfeleinket is: a színházi világban vagy a populáris kultúrában sokan kaptak jelentős, százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendű támogatásokat, miközben bennünket támadtak” – állította a valóságtól teljesen elrugaszkodva a volt miniszterelnök, hozzátéve, hogy „most majd az ellenzékben töltött idő lehetőséget ad, hogy ezeket a kultúrpolitikai kérdéseket új fénybe helyezve ismét átbeszéljük.” – mondta, jelentsen is ez bármit. 

Érdemben tehát magára a finoman szólva is szokatlan pénzosztási gyakorlatra nem reagált semmit Orbán, helyette viszont kritikaként fogalmazta meg, hogy az „ellenfelek” is kaptak pénzt. 

Pedig valószínűleg volna mit mondania a leköszönő miniszerelnöknek nemcsak a mostani üggyel kapcsolatban, hiszen a botrány első hulláma óta, újabb, és újabb korábbi ügyek kerülnek napvilágra.

Például az egyik legnagyobb haszonélvezője az állami pénzeknek az elmúlt tíz évben az a Mága Zoltán volt, aki a mostani NKA-s pénzosztásnak is a legnagyobb kedvezményezettje volt a maga félmilliárdos apanázsával; ez az összeg persze névlegesen a hegedűművész asszisztensként és projektmenedzserként ( a sajtó szerint pedig a fotósaként) funkcionáló Földházi Balázs számláján landolt. 

A Telex most kikutatta, hogy az elmúlt tíz évben közel 5,4 milliárd forint támogatás jutott kizárólag Mága Zoltánhoz és köreihez, a Kulturális és Innovációs minisztérium, a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériuma és az NKA jóvoltából.

A Telex megemlít ugyanakkor egy közel 1 milliárd forintos támogatási igénylést is az EMMI-től, amelynél egyelőre nem tudja a lap, hogy megkapták-e végül, mivel a KIM az EMMI idején kötött támogatásokat nem küldték el a lapnak. Így elképzelhető, hogy még ennél is nagyobb összeggel támogatták a magyar adófizetők Mága Zoltán és barátai fellépéseit – véli az internetes portál. 

Az NKA-s nagy pénzszórás ugyanakkor a másik oldalon komoly hiányként jelentkezett, a legnagyobb elszenvedői a kialakuló pénzszűkének pedig a magyar folyóiratok voltak. 

Az Alap anyanyelvi kollégiuma nem ítélt meg támogatást több hazai irodalmi periodikának, így az 1988-as alapítású Hitelnek sem, ez utóbbi ezért kénytelen is volt lehúzni a rolót; a dolog pikantériája, hogy ez volt az a lap, amely a Fidesz egyfajta szellemi holdudvarának is részét képezte a párt jobbra fordulását követően. A történetben a csavar, hogy a lapot tulajdonló MCC segíthetett volna, de nem tette. 

A pénzeken, és az aktuális kedvezményezettek nevesítésén túl megindult a gondolkodás a jövőről is. 

Duda Éva, nemzetközileg is magasan jegyzett koreográfus az ATV Egyenes beszéd című műsorában a lehetséges menetrendről nyilatkozva azt mondta, hogy az első lépés a rendszer teljes átvilágítása kell, hogy legyen.

Így kiderülhet nem csak az, hogy hová kerültek a kulturális közpénzek, hanem az is, milyen csatornákon keresztül osztották szét az állami forrásokat, ez ugyanis ma teljességgel átláthatatlan. 

Ezzel párhuzamosan szerinte új támogatási modellt kell felépíteni, amelyben megszűnik a politikai alapú kizárás, eltűnnek a „feketelisták”, és valóban a szakmai kuratóriumok döntenek.

Duda szerint a döntéshozó testületekben nem politikai kinevezetteknek, hanem a kulturális szféra különböző területeinek képviselőinek kellene helyet kapniuk. Olyan embereknek, akik átlátják a teljes rendszert, értik a különböző műfajak sajátosságait, és képesek objektív szakmai szempontok szerint dönteni. 

Tarr Zoltán kulturális miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy azonnali és átfogó vizsgálatra van szükség, mivel nem csak arról van már szó, hogy Hankó Balázs leköszönő tárcavezető az NKA szakmai kuratóriumait megkerülve osztott szét százmilliókat, hanem a burkolt kampányfinanszírozás gyanúja is felmerül. Magyar Péter szintén azt ígérte, kivizsgálják a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait, és ha szükséges, feljelentést tesznek.

Fotó: YouTube/ATV