Ki veszi le az állami polcról a Librit? – A Centrál Médiacsoport tulajdonosa is képbe került

A könyvkereskedelmi óriás egykori tulajdonosa, Balogh Ákos a HVG értesülése szerint nem vásárolná vissza az állami kézbe került vállalatot, a vezetését viszont akár jelképes fizetésért is elvállalná. Közben Varga Zoltán neve is felmerült lehetséges vevőként, a könyvszakmában pedig már arról folyik a vita, hogy egyáltalán egyben kell-e tartani a Librit, vagy érdemes lenne szétválasztani a kiadói és a kereskedelmi üzletágát.

Újabb ismert üzletember neve merült fel a Libri lehetséges jövőbeni tulajdonosaként. A HVG360 cikke szerint Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa érdeklődik a cégcsoport iránt, bár a lap megkeresésére ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Egyelőre még arról sincs hivatalos döntés, hogy az állam eladja-e a vállalatot, és ha igen, akkor egyben vagy részenként keresne vevőket. Arról viszont egyelőre nincs hír, hogy Varga Zoltán konkrét ajánlatot is tett volna.

Nem is aprópénzről kellene dönteni. A Libri-csoport 2025-ben 37,6 milliárd forintos konszolidált árbevételt és 1,78 milliárdos adózott eredményt ért el, eredménytartaléka pedig 7,3 milliárd forint volt. A Telex augusztusi összesítése ugyanakkor mintegy 20 milliárd forintos kötelezettségállományról is beszámolt, amit egy esetleges eladásnál szintén figyelembe kellene venni. A vállalat súlyát jól mutatja, hogy a Forbes júliusi összesítése szerint a második legnagyobb könyves csoport, a Líra érdekeltségeinek együttes bevétele 2025-ben mintegy 26 milliárd forint volt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2024-re 68,7 milliárdos könyvforgalmat közölt, a HVG értesülése szerint pedig 2025-re mintegy 74 milliárdot becsül. Ez utóbbi még nem végleges adat, a különböző módszertannal számolt forgalmakból pedig nem állapítható meg pontosan a Libri piaci részesedése.

A Libri először 2021 márciusában került az MCC érdekeltségébe, amikor a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány csaknem 31 százalékos részesedést szerzett, majd 2023 nyarán több mint 98 százalékra növelte a tulajdonrészét. A Tisza-kormány idén július végével megszüntette az MCC-t működtető vagyonkezelő alapítványt, így a Libri szeptemberre állami tulajdonba került. A kormányhatározat alapján a céges részesedések feletti tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Balogh Ákos helyzete eközben különösen érdekes: a Libri 2023-as közleménye szerint a felvásárlás után is igazgatósági tag maradt, és a jelenleg elérhető cégadatokban is szerepel a testület tagjai között. Vagyis a HVG által említett visszatérése nem a vállalattal teljesen megszakadt kapcsolat helyreállítását, hanem az operatív vezetés újbóli átvételét jelenthetné.

A könyves szakma mindenesetre nem örül annak, hogy a legnagyobb piaci szereplő közvetlenül az állam tulajdonában működik. Gál Katalin, a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülésének elnöke a HVG-nek azt mondta, közép- és hosszú távon aligha tartható fenn ez a helyzet. Szerinte fontos, hogy „az értékesítés folyamata transzparensen történjen, például a cég profilja megmaradjon, és az eladási ár fejezze ki a piaci értékét.”

Az ágazatban ugyanakkor attól is tartanak, hogy egy elhamarkodott átalakítás éppen a legfontosabb időszakban zavarná meg a működést. A novemberi, decemberi könyvvásárlások ugyanis az éves forgalom több mint egyharmadát adják, ezért többen legalább karácsonyig békén hagynák a vállalatot.

Az állami tulajdon megszüntetése önmagában még nem oldaná meg a Libri körüli régi versenyproblémákat. A cégcsoport egyszerre működtet meghatározó bolthálózatot és olyan kiadókat, mint a Helikon, a Park, a Jelenkor vagy a Kolibri, ami régóta vitákat okoz a független kiadók körében. A Gazdasági Versenyhivatal már 2013-ban, a Libri és a Shopline összeolvadásakor versenyaggályokat fogalmazott meg a kiadói árrések miatt, és csak külön vállalások mellett engedélyezte az üzletet. A korábbi vezetők a könyvpiaci térfoglalásról szóló beszámolójukban a szakmai függetlenség sérüléséről is beszéltek, míg a Libri a saját kiadványok indokolatlan előnyben részesítésének vádját következetesen visszautasította.

Tervekből tele a polc, a Libri sorsáról viszont egyelőre hallgat a kormány

A lehetséges megoldásokból nincs hiány, megegyezésből annál inkább. Mészáros Sándor, a Kalligram tulajdonosa például nonprofit könyvkereskedőként működtetné tovább a Librit, a holland mintára kialakított rendszerben minden kiadó azonos feltételeket kapna.

Mások a könyvkiadók leválasztását tartanák fontosnak, de felmerült egy olyan vegyes tulajdonosi modell is, amelyben az állam, a menedzsment, a kiadók és egy pénzügyi befektető egyaránt 25 százalékot birtokolna. Csakhogy az utóbbi esetben is kérdéses, mely kiadók juthatnának tulajdonrészhez, és nem alakulna-e ki újabb piaci összefonódás.

Szabó Tibor Benjámin, a HVG Könyvek vezetője inkább két-három éves átmenetet javasol, amely után szakmai szervezetek is beleszólhatnának a működésbe.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állam immár nemcsak a Libri tulajdonosa, hanem a könyvpiac szabályozója is. Tarr Zoltán kulturális miniszter a nyáron változtatásokat ígért, a fóliázási rendelet és a könyvek árkötöttségéről szóló szabályok azonban október végén is hatályban vannak. Az Index októberi feltárása szerint a szakma 2027 elejére várja a módosításokat, hivatalos megerősítés viszont még nincs. A jelenlegi törvény az új könyveknél 365 napos árkötöttséget ír elő, a kedvezményt főszabályként 10 százalékban korlátozva. A Libri maga is jelezte a portálnak, hogy számít a fóliázási szabályok megszüntetésére, és készül a szükséges változtatásokra.

A tulajdonosi bizonytalanság közben a Libri vezetésében is folytatódtak a mozgások az utóbbi időben. A vezérigazgatói poszton 2024-ben Kovács Péter Tamást Köbli Gyula váltotta, az igazgatóság elnökévé pedig Starcz Ákost választották. Sárközy Bence 2025 júliusa óta már nem ügyvezetője a Libri Könyvkiadónak, de kiadási igazgatóként továbbra is a cégnél dolgozik. Közben az igazgatóság jóváhagyásával saját kiadót alapított Sárközy és Társai néven, amelynek szerzői között az idén augusztusban elhunyt Nádas Péter mellett Orvos-Tóth Noémi és Náray Tamás is helyet kapott. A legfrissebb változást éppen csütörtökön jelentették be: a korábban a Vodafone-nál és az RTL-nél dolgozó Fehér Renáta októbertől az új Marketing & Growth területet vezeti, amelynek feladata többek között az online értékesítés és a digitális vásárlói élmény fejlesztése.

Egyelőre a kormány sem árulta el, milyen feltételekkel kerülhetne új tulajdonoshoz a Libri. A megszüntetett MCC vagyonának sorsáról már augusztusban felmerült, hogy az állam megtartja-e a hozzá került vállalatokat vagy az értékesítés mellett dönt. A HVG most a Pénzügyminisztériumtól érdeklődött a Libri jövőjéről, ott azonban a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot jelölték meg illetékesként. A kulturális tárca nem válaszolt a lap kérdéseire, miközben a könyvszakma képviselői szerint velük sem indult érdemi egyeztetés a vállalat sorsáról.

Fotó: Centrál Médiacsoport/Libri/Kontroll